Clapton “az Úr jelenlétében”

Mint önéletrajzában utal rá, Eric Claptont, a blues koronázatlan királyát világéletében vonzotta a vallás. Fiatal korában Delaney és Bonnie Bramlett hatására közeledett Isten felé, aztán élete más irányt vett. Pályafutását sikerek és kudarcok, örömök és fájdalmak kísérték.

Eric Clapton. Önéletrajza szerint végül rendbejött az élete.

Úgy tűnik Clapton végül elégedett lehet élete alakulásával. Az idén februárban a 19. Grammy-díját vette át (a The Road to Escondido albumért). A Madison Square Garden-ben három nagy sikerű koncertet adott Steve Winwooddal közösen, akivel annak idején a Blind Faith-ben játszottak együtt. Önéletrajza, a Clapton: The Autobiography tavaly felkerült a New York Times legolvasottab könyveinek listájára. Ami pedig magánéletét illeti, hat éve boldog házasságban él Melia McEnery-vel, akivel három kislányt nevelnek együtt.

Életuta korábban nem volt ilyen kiegyensúlyozott. Gyermekkorában az eltaszítottság és bizonytalanság érzésével kellett megküzdenie, valószínűleg ezek az érzések vezették a blues fájdalmat kifejező világába. A vidéki Surrey-ben a helyi anglikán templomba járt. Mint önéletrajzában írja, komoly érdeklődést mutatott a lelkiek iránt, mégis egyre távolabb került az egyháztól és a keresztény közösségtől.

Rossz döntések szakértője

Clapton 1969-ben együtt lépett fel az amerikai déli baptista Delaney és Bonnie Bramlettel, akik a Blind Faith turnéját nyitották meg. Delaney lángoló keresztény egyénisége, ihletett éneke egyfajta megtéréshez vezették őt. Ám ez az állapot nem tartott sokáig. Ahogy növekedett a „Clapton is God” legenda, úgy távolodott maga Clapton Istentől. Heroin-függővé vált, majd ettől megszabadulva az alkohol rabja lett. Párkapcsolatai sorozatos kudarcoknak bizonyultak.

„A rossz döntések szakértője lettem” mondja életének erről a szakaszáról. A mélypontot 1987-ben érte el. Ekkor egy hónapos sikertelen alkohol-elvonókúra után kétségbeesésében térdre borulva Istenhez könyörgött segítségért. Új, alkoholmentes életét akkor született fiának, Conornak ajánlotta. A négy évvel későbbi tragédiáról, amikor Conor kiesett a Park Avenue-i lakása 53. emeletéről és szörnyethalt, Clapton így nyilatkozik: „Ekkor elveszítettem a hitemet.”

Idővel mégis, ismét Istenhez próbált közeledni. Önéletrajzában írja: „A teljes kétségbeesés állapotában voltam. Szobám magányában fordultam Istenhez segítségért. Fogalmam nem volt kihez beszélek, csak azt tudtam, hogy belső erőm végéhez értem… és kétségbeesésemben megadtam magam. Csak napok múlva tudatosodott bennem, hogy megtaláltam azt, akihez fordulni tudok, azt akiről mindig tudtam, hogy létezik, de korábban nem kerestem őszintén, mert vagy távolinak éreztem, vagy nem éreztem szükségét hogy találkozzak vele. Azóta egyszer sem mulasztom el a reggeli imát. Térdenállva kérem Isten irányítását. Este pedig hálát mondok neki az életemért és azért, hogy megszabadultam az alkoholizmustól. Miért imádkozok térdenállva? Mert ez az alázat jele az önző énemmel folytatott harcban. Ha pedig valaki azt kérdezi miért csinálom mindezt, csak egyet mondhatok: azért mert működik.”