A tudomány nincs ellentétben a hittel

Számos tudós, köztük az ismert biológus, Richard Dawkins, amellett érvel, hogy a tudomány és ezen belül az evolúcióelmélet megértése szükségszerűen ateizmushoz vezet. Ezzel szemben Francis Collins, az Emberi Gén Project vezetője számára a tudomány inkább Isten létezésére mutat. Az alábbiakban részleteket közlünk Collins interjújából amelyet az amerikai PEW Forumnak adott.

Francis Collins: A tudomány mindig a „hogyan” kérdésre adja meg a választ, a „miért”-re nem.

A történelem arról tanúskodik, hogy a tudomány gyakran állt szemben az istenhittel. Itt van például Galilei esete az inkvizícióval, vagy Darwin esete az őt elítélő anglikán egyházzal. Úgy tűnik, mintha kiengesztelhetetlen ellentét feszülne a tudomány és a hit között.

Collins: Galilei legnagyobb hibája az volt, hogy arrogánsan viselkedett mikor ismertette nézeteit a pápával. Megsértette a pápát, aki ezt nem hagyhatta válasz nélkül. Ami pedig Darwint illeti, amikor a Fajok eredete megjelent, egyfelől valóban volt tiltakozás az egyház részéről, másfelől a hívők nagy része - még néhány olyan konzervatív teológust is beleértve, mint a presbiteriánus Benjamin Warfield lelkész - támogatta az új elméletet. Sok egyházi úgy látta, hogy Darwin teóriája magyarázatot ad arra, hogy miként vihette végbe Isten a teremtést.
Az evolúcióelmélet immár 150 éve benne él a köztudatban, és a Darwint támogató tudomány az évtizedek során egyre magabiztosabbá vált. Ma már a DNS kutatások is egyre erőteljesebben támasztják alá Darwin teóriáját. Ennek ellenére növekvő ellentét feszül a tudományos gondolkodás és a konzervatív kereszténység között… Ennek az lehet az oka, hogy sokan félnek az alternatív lehetőségektől és nem akarják figyelembe venni a két nézet közötti harmónia lehetőségét.

Az evolúciót tagadó keresztények így érvelnek: „Ha megkérdőjelezünk egyes bibliai szakaszokat, ha lemondunk a szentírás szó szerinti értelmezéséről, akkor az egész szentírás szavahihetőségét kérdőjelezzük meg”. Ön keresztény tudósként hogyan reagál erre az okfejtésre?

Collins: Hívőként én sem szeretném felhigítani a Biblia üzenetét. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy az évszázadok folyamán sok szavahihető bibliakutató számára jelentett problémát az Ószövetség értelmezése. Ha megvizsgáljuk a Genesis első két fejezetét, azt látjuk, hogy nem csak egy, hanem két történet szól az ember teremtéséről és ezek nem egyeznek teljesen. Már önmagában ez is elég kell legyen ahhoz, hogy megkérdőjelezzük a Biblia szó szerinti értelmezésének helyességét, különben a Biblia önmagával kerül ellentétbe. Szent Ágoston nem kevesebb, mint öt könyvet írt a Genezisről. Végül azt a következtetést vonta le, hogy emberi elmével nem lehetséges értelmezni a teremtéstörténeteket. Véleményem szerint ha ma élne, Szent Ágoston nem tekintené szükségszerűnek a fiatal Föld elméletet és a kreacionizmust. Ha ma élne, nyilván arra figyelmeztetne, hogy az ilyen merev értelmezés, amely nem veszi figyelembe, hogy milyen más bizonyítékok kerülnek napvilágra, veszélyes lehet magára a hitre is, mivel beszűkíti a hívők látókörét és gúny tárgyává teszi őket. Tulajdonképpen ez történik a keresztényekkel manapság. Ha Szent Ágoston 1600 évvel ezelőtt képtelen volt megfejteni a Teremtés könyvét, akkor miért kellene nekünk mindenáron ragaszkodni a saját értelmezésünkhöz, annak ellenére, hogy a tudomány számos, ezzel ellentétes bizonyítékot sorakoztat fel?

Vajon ez a konfliktus a tudomány és a vallás között idővel el fog halványulni?

Collins: Nem fog hamar eltűnni. De azért optimista vagyok. Mint ahogyan ma már nagyon kevesen hiszik, hogy a Nap forog a Föld körül, úgy reményeim szerint néhány évtized múlva a keresztények többsége egyaránt elfogadhatónak tekinti majd mind az evolúcióelméletet mind pedig Isten létezését. Nagyjából emellett próbáltam érvelni könyvemben is. Ez az egész csatározás egy félreértésen alapszik és sajnálatos módon a szélsőséges nézeteken levők kapták fel a témát.

Lát még más területeket, ahol hasonló konfliktus bontakozhat ki a tudomány és a vallás között?

Collins: Véleményem szerint az evolúció a leglényegesebb lehetséges területe a konfliktusnak. De úgy vélem néhány dolog, ami az idegtudományban történik hasonló lehet. Vannak, akik amellett érvelnek, hogy az emberi lélek egyszerűen idegi szinten működik, és ezt a mai kutatás igazolni látszik. De az a tény, hogy az agynak megvan a funkcionális adottsága, hogy biztosítson egy spirituális élményt, az még nem tagadja a lélek létezését. Miért ne lehetne szüksége a léleknek anatómiai támogatásra? A tudomány mindig a „hogyan” kérdésre adja meg a választ, a „miért”-re nem. Az, hogy hogyan közvetítik a lelki élményeket a különféle idegek és idegközvetítők, ez tudományos kérdés. De hogy miért történik mindez, arra a tudomány nem tud választ adni.