Hirsi Ali menekülése az iszlámtól

Kislány korát szigorú muzulmán környezetben töltötte. Fiatal nőként megszökött a családja által rákényszerített házasság elől, és politikai menedékjogot kért Hollandiában, ahol parlamenti képviselő, majd a muzulmán nők jogaiért harcoló aktivista lett. Apja megtagadta, muzulmán szélsőségesek merényleteinek célpontjává vált.

Ayaan Hirsi Ali

Hirsi Ali egy politikailag liberális, ugyanakkor vallásos szomáliai családba született 1969-ben. Apja a szovjetek által támogatott diktátor, Mohammed Sziad Barre politikai ellenfeleként éveket töltött börtönben. Szabadulása után a család először Szaúd Arábiába, majd Etiópiába menekült, végül Kenyában telepedtek le.

A kenyai évek alatt, az akkor tizenéves Hirsi Ali egy mélyen vallásos időszakot élt át. Az iszlám előírásoknak megfelelően öltözködött, a Koránt tanulmányozta, az egyre népszerűbbé váló Muszlim Testvérek összejöveteleire járt. Lelkében azonban már ebben az időszakban is ott voltak a lázadás csírái. Zavarták őt a számára igazságtalannak tűnő muzulmán vallási szokások, nem értette miért az apa dönti el hogy kihez adja lányát, nem értette miért gyűlölik annyira a muszlimok Izraelt.

Ezek a fejezetek a legérdekesebbek a könyvben. Egy, a helyét nehezen találó, képmutatást gyűlölő, őszintén kereső fiatal lány képe bontakozik ki előttünk. Az olvasó, még ha akarná, akkor sem tudna mást tenni mint rokonszenvezni a családja általi bántalmazásokat is sztoikusan elviselő Hirsi Alival.

1992-ben apja arra kényszeríti, hogy lépjen házasságra egyik, Kanadában élő rokonával. Hirsi Ali nem képes elfogadni ezt a házasságot, de a kulturális örökség olyan mélyen gyökerezik lelkében, hogy csak félszeg ellenállást tud kifejteni az apai autoritás ellen. Ám, amikor Kanadába kellene utaznia új férjéhez, a fiatal nő végre fellázad és Hollandiába szökik, ahol menekültstátust kap.

Átalakulás

Hirsi Alit elbűvöli a szekularizált jóléti Hollandiában tapasztalható rend, tisztaság, tolerancia, szervezettség. Lépésről lépésre haladva távolodik az iszlámtól és öleli magához a nyugati liberalizmust. Megtanulja a nyelvet, hollandokkal barátkozik, politikatudományi diplomát szerez. Az assziliálódott, felvilágosodott, feminista és ateista Hirsi Ali már nem ugyanaz a személy aki az iszlám hagyomány megkötözöttségéből menekült. Lázadóból rendszeremberré válik, csak a másik oldalon áll. Ezekben a fejezetekben kissé háttérbe szorul a könyv első felének megragadó őszintesége és megjelenik a politikus önigazoló érvelése.

A liberális párt tagjaként bekerül a parlamentbe és az elnyomott muzulmán nők jogainak kéretlen szószólójóvá, az iszlám vallás szókimondó bírálójává válik. Theo van Gogh filmrendezővel közösen készítenek egy 11 perces filmet, melyben egy áttetsző csadort viselő, muszlimnak ábrázolt nő elmondja mi mindent kell elszenvednie az iszlám miatt. A tapintatot nélkülöző film kiváltja a muzulmán szélsőségesek haragját. Egy muzulmán fanatikus az utcán meggyilkolja van Gogh filmrendezőt, Hirsi Alinak pedig hónapokon át rejtőzködnie kell.

Önéletrajza utolsó fejezetében mintegy megvédi magát bírálóitól és nyomatékosan kihangsúlyozza, hogy a nyugati, liberális társadalmak emberségesebbek és igazságosabbak mint a muzulmán országok rendszerei. Bizonyára sok mindenben igaza van, különösen ha a muzulmán fundamentalizmust vesszük alapul, azonban arról sem feledkezhetünk meg, hogy a kultúrák összehasonlításakor a személyes tapasztalat nem megbízható tanácsadó.

AYAN HIRSI ALI: A HITETLEN

Ulpius-Ház Könyvkiadó, 2008
492 oldal, borító: puhatáblás, ragasztókötött
Fordító: Kelemen László