Hívő vagy nem hívő?
Ha hinni lehet a médiából kiszűrhető információnak, akkor Obama hite toleráns és őszinte
Az amerikai elnökválasztások alkalmával általában szokatlanul fontos szerepet játszik, hogy a jelölt hívő vagy nem hívő. A hagyományosan konzervatív és patrióta republikánusok többsége hívő keresztényt szeretne látni az elnöki székben, a liberális demokraták számára ez kevésbé fontos.
 |
Az idei kampányban a jelöltek fokozottan igyekeznek meggyőzni a választókat keresztény elkötelezettségükről. Barack Obama demokrata elnökjelölt hívőnek vallja magát, ám ellenfelei ezt vagy kétségbe vonják, vagy az evangéliumi ortodoxia hiányát kifogásolják nála.
Tény, hogy Obama kereszténységgel kapcsolatos kijelentései nélkülözik a Bush elnöktől megszokott leegyszerűsített formulákat. Amikor egy újságíró megkérdezte tőle, hogy újjászületett kereszténynek valja e magát, Obama azt válaszolta, hogy igen, de nem érzi, hogy monopóliummal rendelkezne az igazság felett. „A vallásokkal, beleértve a kereszténységet is, az a baj - mondta Obama, - hogy mindenáron téríteni akarnak. Bizonyos keresztény közösségek úgy hiszik, hogy pokolba jut mindenki, aki aki nem fogadta el Jézust személyes megváltójának”.
Ez a kijelentés valóban nincs összhangban a minden népnek Jézus Krisztus örömhírét hirdetni akaró evangéliumi kereszténység hagyományos tanításával. De vajon ilyen információ alapján meg lehet ítélni egy ember hitét?
Az elmúlt hónapban Izaraelbe látogató Obama személyes imát írt egy papírszeletre és a zsidó hagyománnyal összhangban elhelyezte azt a siratófal kövei közé. A papírszeletet valaki titokban megkereste és eladta a médiának, így mindenki tudomást szerezhetett tartalmáról: „Uram, oltalmazd meg családomat és engem is. Bocsásd meg bűneimet, óvj meg a büszkeségtől és a kétségbeeséstől. Adj bölcsességet, hogy tudjam mi a jó és mi a rossz. Segíts, hogy a te akaratod eszköze legyek”.
A cinikusok szerint elképzelhető, hogy az egész meg volt szervezve és Obama magánjellegű imája tulajdonképpen nem is Istennek, hanem a nagyközönségnek szólt. Végül is semmi sem zárható ki, hiszen a politikusok mindig önmagukat próbálják eladni a választóknak és az amerikai választók közül sokan azt várják el elnöküktől, hogy hívő legyen.
De ha Obama imája mégis őszinte volt, akkor ezek a szavak sokkal többet mondanak hitéről, mint az újságíróknak adott válaszok vagy a beszédeiben elhangzott kijelentések.
Az ötvenéves Mac mindennapjait a „nagy fájdalom” teszi elviselhetetlenné. Évekkel korábban ugyanis kislánya egy sorozatgyilkos áldozata volt.
A Templomosok Független Rendjének Egyesülete pert indított XVI. Benedek pápa ellen, mert a katolikus egyház jogtalanul tulajdonította el az egykori templomos rend vagyonát.
A Pew Forum felmérése szerint az amerikaiaknak már csak az 59%-a hisz a pokol létezésében. Ami a menyországot illeti, a megkérdezettek 74%-a hisz benne.
Alvin Plantingát az Istenbe vetett hit tekintélyét helyreállító csendes filozófiai forradalom központi alakjának nevezik. Egy nemrégiben adott interjújából közlünk részleteket.
Egy interjúban Szolzsenyicin tavaly azt mondta, hogy nem fél meghalni, mert a halál egy természetes, de semmiképpen sem végső állomása az emberi létnek.
[VIDEÓ] Rowan Williams, Canterbury érseke, az Anglikán Közösség szellemi vezetője a keresztény szeretetről és egymás elfogadásáról prédikál a Lambeth konferencia résztvevői előtt.
[VIDEÓ] Mindketten bestsellert írtak: Dinesh D’Souza arról, hogy miért nagyszerű a kereszténység, Christopher Hitchens arról, hogy miért nem érdemes hinni Istenben. Nyilvános vitájuk is erről szólt.
Obama nem lehet újjászületett keresztény (ha igaz amit írnak róla, és nem csak szájába adnak valamit..) hisz fogalma sincs arról mit tanít a Biblia az üdvösségről. “Legyen tudtotokra mindnyájatoknak.. hogy a názáreti Jézus Krisztusnak neve által… És nincsen senkiben másban üdvösség, nem adatott az emberek között más név amely által üdvözülhetnénk.” Csel.4,10-12.