Szőnyegbe szőtt álmok
Anita Amirrezvani: A virágok vére (Geopen Kiadó, 2008)
A virágok vére a 17. századi Iránba és perzsaszőnyegek világába vezet el bennünket. A regényt olvasva megismerjük készítésüket, történetüket, időtlen mintáik jelentőségét és üzenetét, csillogó színeik forrását.
 |
Anita Amirrezvani |
Anita Amirrezvani az 1620-as évek Perzsiájában játszódó regénye egy naiv falusi lány nagyvárosi üzletasszonnyá való fájdalmas átalakulását mutatja be. A lány éppen férjhez menés előtt áll, amikor apja váratlan halála miatt hozomány nélkül marad. A rájuk zúduló nincstelenség miatt anyjával együtt Iszfahánba költözik, apja gazdag féltestvéréhez, aki szőnyegtervező Nagy Abbász sah udvarában. A nagybácsi családja befogadja a szegény rokonokat, de szolgálóként bánik velük.
Idővel kiderül, hogy a lányból tehetséges szőnyegtervező lehetne, a nagybácsi tanítani kezdi és bátorítja, hogy tanulja ki a mesterséget, jóllehet a férfiak uralta szakmában nincs túl sok esélye az érvényesülésre. A konfliktushelyzetet az teremti meg, hogy a fiatal lányt az iszlám vallási törvénnyel ugyan összhangban levő, de szégyenletesnek tartott próbaházasságra kényszerítik, ami idővel választás elé állítja: vagy lemond emberi méltóságáról, vagy mindent kockára téve megpróbál a saját lábára állni.
A regény romantikus mese, többnyire szimpla, jóságos vagy gonosz szereplőkkel, a 17. század Perzsiájába vetített posztmodern dilemmákról, az alkotás szépségéről és gyötrelméről, az egyedülálló nő vesződséges útjáról egy férfiak által dominált világban. Mesterkéltnek, erőltetettnek tűnik, de helyenként - mint például az iszfaháni utcák, a bazár, a szőnyegkészítő műhelyek leírása alkalmával - mintha ideig-óráig erőre kapna.
Amirrezvani 1961-ben született Teheránban. Szülei válása után San Franciscóba került, ott nőtt fel, ma is ott él és dolgozik. Tánckritikus és szakíró. A Virágok vérét kilenc éven át írta, közben többször is Iránba utazott, hogy a helyszínen tanulmányozza a perzsa történelmet és kultúrát.
bertalan
ANITA AMIRREZVANI: A virágok vére
GEOPEN KÖNYVKIADÓ, 2008
360 oldal, borító: puhatáblás, ragasztókötött
Fordító: Bíró Júlia
Az ötvenéves Mac mindennapjait a „nagy fájdalom” teszi elviselhetetlenné. Évekkel korábban ugyanis kislánya egy sorozatgyilkos áldozata volt.
A Templomosok Független Rendjének Egyesülete pert indított XVI. Benedek pápa ellen, mert a katolikus egyház jogtalanul tulajdonította el az egykori templomos rend vagyonát.
A Pew Forum felmérése szerint az amerikaiaknak már csak az 59%-a hisz a pokol létezésében. Ami a menyországot illeti, a megkérdezettek 74%-a hisz benne.
Alvin Plantingát az Istenbe vetett hit tekintélyét helyreállító csendes filozófiai forradalom központi alakjának nevezik. Egy nemrégiben adott interjújából közlünk részleteket.
Egy interjúban Szolzsenyicin tavaly azt mondta, hogy nem fél meghalni, mert a halál egy természetes, de semmiképpen sem végső állomása az emberi létnek.
[VIDEÓ] Rowan Williams, Canterbury érseke, az Anglikán Közösség szellemi vezetője a keresztény szeretetről és egymás elfogadásáról prédikál a Lambeth konferencia résztvevői előtt.
[VIDEÓ] Mindketten bestsellert írtak: Dinesh D’Souza arról, hogy miért nagyszerű a kereszténység, Christopher Hitchens arról, hogy miért nem érdemes hinni Istenben. Nyilvános vitájuk is erről szólt.
Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.