A tartalom a király! És arra kérünk, hogy ennek a mondatnak a hallatán most ne menekülj el. Biztosak vagyunk abban, hogy az elmúlt években megszámlálhatatlan helyen hallottad, olvastad ezt a semmitmondó, kontextus nélküli kijelentést. 

Ezen szeretnénk ma változtatni. Ugyanis rossz hírünk van, a tartalom tényleg a király. De nézzünk egy kicsit a szokásosnál jobban a mélyére ennek a mondatnak. 

Az Orbit Media több, 11 éve több, mint 1000 bloggert kérdez meg arról, hogy milyen technikákat használnak, milyen újdonságokkal operálnak a siker érdekében. A kutatás 11. részének eredményeit nemrég publikálták, ezt szeretnénk most megosztani veletek. 

A legfontosabb kérdések

A bloggerektől az alábbi kérdésekre vártak választ az Orbit Media munkatársai:

• Hogyan használják az AI-t?
• Mennyi ideig tart egy blogbejegyzés megírása?
• Milyen hosszú egy tipikus blogbejegyzés?
• Hogyan változik a blogok forgalma az idő múlásával?
• Gyakrabban vagy ritkábban publikálnak, mint korábban?
• Milyen formátumok a legeredményesebbek?

A kutatás során külön figyelmet szenteltek a legjobb bloggereknek, így össze fogok tudni hasonlítani a saját tartalommarketing stratégiádat egy már a gyakorlatban bizonyított stratégiával. 

Nehezebb most blogolni, mint korábban?

A rendelkezésre álló eszközök (AI, projektmenedzsment szoftverek, témakutatáshoz használt szoftverek) fejlődésével azt feltételezhetnénk, hogy sosem volt még ennyire könnyű dolga a bloggereknek, mint most. De mielőtt találgatásokba bocsátkoznánk nézzük meg, mit mutatatnak a számok. 

A válaszok alapján a bloggerek egész másként ítélik meg a helyzetüket. A nagy többség véleménye szerint most sokkal nehezebb dolguk van, mint korábban. A blog, mint eszköz továbbra is eredményes a vállakozások számára, azonban komoly eredményekről minden eddiginél kevesebb blogger számol be. 

De mi okozza valójában a nehézséget?

A bloggerek számára jelenleg a forgalom növelése jelenti az első számú kihívást. Kevesebbüknek jelent gondot a tartalom létrehozása és sokkal kevesebben panaszkodnak arra, hogy a szervezetük támogatását ehéz megszerezni. 

A kutatás során külön vizsgálták meg, hogy melyik csatorna okozza a legnagyobb visszaesést a forgalom terén. A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a keresőkből érkező forgalom elmaradásától szenvednek a bloggerek. Ennek a visszaesésnek az egyik legfontosabb oka, hogy a Google sokkal inkább magánál tartja a látogatókat, így csökken az organikus keresésekből érkező kattintások száma. 

Elég csak a Featured Snippet-re gondolnunk, amikor a Google egy kérdésre azonnal megjelenít egy rövid választ, gyakran egy dobozban, a keresési találatok tetején. A Google azért mutatja ezt meg, mert úgy gondolja, hogy ez a válasz a lehető legjobban megválaszolja a kérdést, anélkül, hogy a felhasználónak további keresési találatokra kellene kattintania.

Mennyi ideig tart megírni egy blogcikket?

A bloggerek, szövegírók rengeteg időt fordítanak arra, hogy minőségi tartalmat hozzanak létre. Kilenc évnyi emelkedés után ugyan most csökkenni kezdett az egy cikkre fordított átlagos idő, azonban egy cikk elkészítése még így is 3 óra 48 percet vesz igénybe. A csökkenés egyik magyarázata lehet, hogy a bloggerek egyre gyakrabban vesznek igénybe segítséget a mesterséges intelligenciától. 

Jelentős korreláció van azonban a cikkre fordított erőfeszítések és az eredmények között. Itt is igaz a mondás, mely szerint a kemény munka kifizetődik. Azok a cikkek, amelyekre több időt szántak a készítők jobb eredményeket is érnek el.

Nem fogunk meglepetést okozni, természetesen a több munka hosszabb cikkeket is jelent. Az átlagos blogbejegyzések szószáma jelenleg 1400 szó körüli. És hogy miért számít ennyire a blogbejegyzések hossza? A kutatás szerint egyértelmű összefüggés van a tartalom hossza és a marketing teljesítménye között. Azok a bloggerek, akik átlagosan 2000+ szót írnak, sokkal nagyobb valószínűséggel számolnak be jelentős eredményekről” az egyes tartalmak esetében.

Ezzel talán sikerül pontot tennünk annak a vitának a végére, hogy miért kell hosszú tartalmakat írni, hiszen “az emberek úgysem olvasnak”. Azt javasoljuk, hogy bátran higgy az egyértelmű kutatási eredményeknek és kezdj el a tartalomgyártók azon 3%-ba tartozni, akik legalább 3000 szót írnak cikkenként.

Ilyen gyakran publikálnak a bloggerek

A minőség ebben az esetben egyértelműen a mennyiség rovására megy.  A bloggerek a minőséget választják a mennyiség helyett, és a blogolás gyakorisága csökken. A 11 évvel ezelőttihez képest feleannyi blogger publikál hetente többször is. Kétszer annyi blogger publikál havonta.

Azonban itt is elmondható, hogy a teljesítmény és az eredmények között szoros összefüggés van. Azok a bloggerek, akik gyakrabban publikálnak, nagyobb valószínűséggel számolnak be “jelentős eredményekről”. Ugyan a havi blogolás a legnépszerűbb, ez a leghatékonytalanabb is, ugyanis az eredményekhez évente 10-12 poszt publikálása nem lesz elég.  Az adatok szerint a kéthetenkénti posztolás a minimum a megfelelő teljesítmény eléréséhez.

Használnak-e a bloggerek, szövegírók AI-t a munkájuk során?

Ez talán az a kérdés, ami a legjobban foglalkoztatja most a bloggereket és azokat is, akik szövegírókat foglalkoztatnak. Vajon mire használják a copywriterek az AI-t?

Miután a kutatás során ezt a kérdést már tavaly is feltették, egy kis tendenciát is vizsgálhatunk. Az AI-t számos esetben használják a tartalommarketingben, az ötleteléstől az első vázlatokon át a közösségi posztokig. Összességében a mesterséges intelligencia elfogadása jócskán emelkedik.

2022-ben … szinte senki sem használta az AI-t.

2023-ban a bloggerek 65%-a használt AI-t.

2024-ben a bloggerek 80%-a használ mesterséges intelligenciát.

Nézzük meg, hogy a bloggerek hány százaléka használja a mesterséges intelligenciát az egyes munkafolyamatokban.

És jöjjön a tízmilliót érő kérdés. Jobb eredményeket érnek el azok a bloggerek, akik mesterséges intelligenciát használnak? 

A válasz pedig ez: nem igazán. Az AI-t használó bloggerek többnyire ugyanolyan eredményeket érnek el, mint mindenki más.

Milyen formátumok népszerűek?

Egy „blogbejegyzés” sok minden lehet, a kutatásban pedig megpróbáltak fényt deríteni arra, hogy melyek azok a formátumok, amelyekkel a legjobb eredményeket lehet elérni. Az oktató jellegű tartalom (Hogyan kell cikkek, útmutatók) egyértelműen a legnépszerűbbek a bloggerek körében.

Ironikus módon a kevésbé elterjedt formátumok azok, amelyek valódi eredményeket hoznak. Elmondhatjuk, hogy fordított arány van egy formátum népszerűsége és hatékonysága között.

A legnagyobb eredményességet hozó tartalomtípus az összefoglalók (roundups tartalmak). A roundup típusú tartalom segít az olvasónak gyorsan áttekinteni a leglényegesebb információkat egy adott témakörben. Emiatt különösen népszerű az online térben, ahol gyakran időhatékonyabb ilyen összegzéseket olvasni, mint külön-külön feldolgozni minden egyes hírt vagy véleményt.

Vitathatatlanul az eredeti tartalomformátumok felé kell fordulnia azoknak, akik sikeres content marketinget szeretnének folytatni. Jay Baer (Business Growth and CX Researcher, Author, Advisor and Speaker) szerint:  „A sikeres blogolás jövője óhatatlanul az eredeti kutatások és a több szempontú körképek felé fog fordulni. Nem azért, mert ezek a formátumok eredendően jobbak, hanem azért, mert ezeket nehezebb befolyásolni  mesterséges intelligenciával.”

Mit írnak a tartalomgyártók a cikkeikben?

Nézzük meg, milyen elemeket használnak a bloggerek a cikkeikben. Illusztrálják képi anyagokkal? Haszálnak videókat, esetleg idézeteket? 

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy szinte minden tartalomgyártó használ képi illusztrációt az cikkeiben. Azonban a bloggerek elenyésző kisebbsége (mindössze 6%) ad hét vagy több képetegy tipikus cikkéhez. Az azonban kijelenthető, hogy minél vizuálisabb a tartalom, annál valószínűbb, hogy sikeres lesz.

A videózással azonban hadilábon állnak a tartalogyártók. Bár a videók népszerűsége 2015 óta megduplázódott, a bloggereknek mindössze 25%-a használ videós tartalmat a cikkeihez. Pedig azok a tartalomgyártók, akik használják, egyértelmű sikerről számolnak be. 

Dolgoztak-e együtt a tartalomgyártók influenszerekkel?

Erre a kérdésre a kutatás alapján egy nagyon rövid választ adhatunk. Nem jellemző, hogy a bloggerek kollaborálnának influenszerekkel. 

De vajon jól teszik?

Aligha. Ebben az esetben újabb bizonyítékát látjuk annak, hogy a kemény munka és az egyedi ötletek kifizetődnek. Azok a bloggerek, akik a legtöbb cikkükben influenszerekkel működnek együtt, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel számolnak be jelentős eredményekről.

Hogyan terelnek a bloggerek forgalmat a cikkekikre?

Szinte minden blogger megosztja a tartalmait a közösségi médiában, ebben az idők során nem történt változás. A tartalomgyártók kétharmada használja a SEO-t és az emailt a cikk népszerűsítésére. Ezek az eszközök egyre népszerűbbek.

A fizetett promóció és az influencerekkel való együttműködés népszerűsége nőtt, majd visszaesett. Az influencerekkel való közös promóció népszerűsége jelentősen csökkent, ami azért meglepő, mert a korábbi kérdésekre adott válaszok egyértelműen azt mutatták, hogy ezek az együttműködések hatékonyak.

A tartalomgyártók figyelemmel kísérik az eredményeket az analitikában (GA4-ben)?

A rossz hír az, hogy még mindig nem minden tartalomgyártó tudja nyomon követni az eredményeit az analitikában. Öt bloggerből körülbelül 1 nem ellenőrzi vagy nem tudja ellenőrizni az Analyticset. Ők lesznek azok, akik a legkevesebb jelentős sikerről számolnak be a tartalmaik esetében. 

A válaszai alapján ezek közül néhányan korlátozott szerepkörrel rendelkező bloggerek. Ők közreműködők vagy tanácsadók, akiknek nincs hozzáférésük az Analyticshez. Vanak azonban olyanok, akik egyszerűen csak kommentekben és kedvelésekben reménykednek. Ez azért probléma, mert a leglátványosabb marketingmetrikák a legkevésbé fontosak.

Azok a bloggerek a legsikeresebbek, akik gyakrabban mérik a teljesítményt. Ők nagyobb valószínűséggel találnak összefüggéseket, iterálják és javítják a cikkeiket.

Mi működik a blogok esetében? – egy táblázat mind felett

Több millió cikket és videós anyagot találsz most  az interneten a tartalommarketingről. Azonban elég megnézned az alábbi táblázatot és könnyedén át tudod fordítani a stratégiát működő taktikai elemekre.

A diagram bemutatja azokat a blogolási szempontokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel (és a legkisebb valószínűséggel) korrelálnak a teljesítménnyel.

Tanulj a social media platformoktól!

A social media platformok dollármilliókat költenek arra, hogy megfejtsék, milyen igényeik és szokásaik vannak a felhasználóiknak. A tartalomgyártóknak tehát érdemes figyelemmel kísérni a social media trendeket (természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a blog nem social media platform, azonban néhány alapszabályt érdemes eltanulnunk, hiszen a kutatás is bizonyítja, hogy a legjobban teljesítő blogokban és a közösségi média streamekben sok közös elem van.)

• Többféle nézőpont: a legjobb blogoknál megjelennek az idézetek,  a közösségi streameknél pedig a kommentek.
• Sok vizuális elem: mindkettőnek minden görgetési mélységben van jelen vizuális tartalma.
• Videók: mindkettőben vannak beágyazott videók
• Időszerűség: a top blogok naprakészek, a közösségi streamek aktuális posztok.
• Hosszúság: a top blogok hosszúak, a közösségi streamek végtelen hosszúak.

Összefoglalás

Ahogy Rand Fishkin, a SparkToro alapítója mondja: “A legtöbb bloggernek át kell gondolnia, hogy mit jelent számára a „siker”. Két évtizeden át minden a forgalomról szólt. A Google, a Facebook, a Twitter, a LinkedIn, a Reddit és más oldalak közvetítettek forgalmat a blogcikkekre. 

A bloggereknek el kell fogadniuk az ezeken a platformokon zajló nulla kattintásos marketinget, és a blogjaikat arra kell használniuk, hogy kisebb, hűségesebb, elkötelezettebb követőket építsenek ki és szolgáljanak ki a tartalomszolgáltatás alternatív formáin (pl. részlegesen zárt prémium hírlevelek) és alternatív pénzszerzési módokon (pl. fizetett előfizetések, prémium hirdetések erősen célzott csoportoknak stb.) keresztül. Ahogy a felmérés válaszaiból is látható, a forgalomra és a forgalomnövekedésre való hagyatkozás ebben az új korszakban olyan, mintha árral szemben úsznál.”

A tartalomgyártóknak a jövőben is megfelelő energiát és időt kell fordítaniuk arra, hogy jó minőségű cikkeket publikáljanak. Minden hiedelemmel ellentétben a hosszú formátumok sikeressége vitathatatlan. Az AI által generált cikkeket pedig a jövőben is le fogják mosni az eredetiséget tartalmazó anyagok. 

Természetesen arra nem vállalkozunk, hogy a világ összes hírlevél fajtáját elhozzuk, hiszen ez olyan, mint az ismert rovarfajok száma: szinte végtelen. Emellett sokszor regionális eltérések is mutatkoznak a formában és tartalomban kulturális és történelmi hagyományok miatt. Ezért fókuszálunk arra a négy típusra, amik manapság a legnagyobb hatékonyságot mutatják.

De mitől lesz hatékony egy hírlevél? 

Mielőtt kiválasztod a kedvenc stílusod, tudnod kell, hogyan mérd a hatékonyságát.

A hírlevél egy versenysport: eredményei vannak, rekordjai és helyezései. Tétre játsszák a játékot, hiszen minden levelednek célja van: értékesít, márkát épít vagy egyszerűen csak emlékeztet rá, hogy létezel, de soha nem kerül kiküldésre ok nélkül. Még az ártatlan (és szerencsére kihalófélben lévő) céges karácsonyi üdvözlet is hátsó szándékkal bír.

Egy-egy levél (vagy egy komplett sorozat) hatékonyságát általában az alábbiakkal szoktuk mérni:

• célbajutási arány: erről külön fejezet szólhatna, ugyanis függ a küldő szoftvertől, a küldő szerver minősítésétől, a lista minőségétől, a levél formátumától, a kép/szöveg aránytól és ezer más apró technikai feltételtől, amikre elsőre nem is gondolnál

• megnyitási arány: bár az adatvédelmi szabályok miatt ez nem követhető teljesen pontosan, mégis a legtöbb szoftver elég jó képet ad arról, hogy hányan nyitották meg a leveledet. Ha nincs megnyitás, akkor rossz volt a tárgy és teljesen mindegy a tartalom, úgysem fogják látni.
• átkattintási arány: ha a leveledben vannak kifelé mutató linkek (további tartalmakra vagy értékesítési céllal), akkor azt is fontos tudni, hogy ezekre hányan kattintottak, vagyis mekkora volt a CTR. Ez igen hasonló mutató például egy fizetett hirdetés vagy social media poszt hatékonysági mutatójához.
• újramegnyitási arány: ha a leveled valamiért annyira jó, hogy tartósan az inboxban marad, érdemes mérni, hányan nyitották meg újra. Ez nem csak statisztikailag fontos, hanem az egyes címzettek esetén is, hiszen az a kontakt vagy lead, aki sokszor nyitja meg ugyanazt a leveled, a lead scoring rendszerben több pontot kap (és így lehet MQL-ből SQL, erről lásd korábbi cikkünket)
• konverziós arány: címkézett hivatkozásokkal könnyen követhető, hogy egy-egy levélből milyen értékű kosarak és vásárlások születtek, azaz ha sales jellegű volt a kiküldött anyag, akkor mennyire konvertált jól.

Hogy a következő típusok közül neked melyik fog leginkább beválni, az függ az iparágadtól, a cégedtől, a márkaismertségtől, a célközönségedtől és természetesen a szándékaidtól is.

Levél a szerkesztőtől

Egy-egy megnyitott levél hatékonysági mutatóját nagyban meghatározza, hogy mennyire sikerül a célközönséggel “egy húron pendülni”, azaz ki tudsz-e alakítani érdeklődést, véleményazonosságot a megnyitókkal. A “levél a szerkesztőtől” jellegű levelek ebben nagyon jók, mert általában releváns tartalommal dolgoznak, és fő erősségük, hogy nagyon személyesek.

A relevancia azonban nem elég. Lehet írni egy témáról tényszerűen, objektíven, meg ki lehet választani egy olyan narratívát is, amiben az olvasó is a történet része. Ez a típusú levél az utóbbiban ügyes, vagyis hajlandó szubjektív lenni: kifejezni a küldő (egyén vagy szervezet) véleményét, álláspontját egy-egy téma kapcsán, és erre fűzi fel a mondandóját vagy a szándékait, mondjuk értékesítést.

Sokan félnek az ilyen jellegű levelektől, mert ezek szükségszerűen megosztóak: az aktuális zsírégetési, telefontöltési, kutyaetetési és egyéb trendekkel nem mindenki ért egyet. Ne feledd azonban, hogy a vélemény akkor is jobb a szürkeségnél, ha emiatt páran majd leiratkoznak a listádról, hiszen karaktert ad a küldőnek, a célunk pedig az, hogy azokat szólítsuk meg, akik egyetértenek a mondandónkkal. Ahogy egy olajipari cég mondta egyszer, amikor új benzinkutakat nyitott: minket azok érdekelnek, akik tankolni járnak hozzánk, nem pedig azok, akik tiltakoznak a kútjaink ellen.

A “levél a szerkesztőtől” típusú hírlevelek emellett visszajelzések generálására is nagyon alkalmasak, ugyanis akár pro, akár kontra, de nagyobb valószínűséggel érkezik válasz. E válaszokból sokat tanulhatunk a potenciális vásárlóink és ügyfeleink attitűdjeiről, igényeiről, elképzeléseiről, és csiszolhatjuk a kommunikációnkat. (Ezért ugye soha nem küldesz hírlevelet noreply címről…)

Vegyesfelvágott, azaz a hivatkozás típus

Nincsen mindig aktuális téma, történés vagy vezérmotívum, kommunikálni azonban időről időre kell. Ilyen esetekben lehet hasznos a “hivatkozás” típusú hírlevél, melynek célja a célközönség számára releváns tartalmak összegyűjtése és kommunikálása.

A hivatkozás típusú hírlevél ritkán dolgozik hosszú szövegekkel. Többnyire több korábbi vagy friss tartalom rezüméjét, néha csak a címét tartalmazza, ezeket pedig kattintható formában kínálja. Egyfajta kapu több témához. Svédasztal a digitális étkezésen.

A benne foglalt tartalmak lehetnek sajátok (pl. blogcikkek), vagy külső, de releváns anyagok (más oldalon organikusan vagy fizetett módon megjelenő anyagok rólunk, szakmailag kapcsolódó, de nem konkurens cikkek, stb.). Ennek megfelelően a linkstruktúrája sokszor nyitott: nem minden hivatkozás a saját oldalunkra mutat.

A hivatkozás típusba természetesen ugyanúgy belefér a sales is: az akciós vagy új termékekről szóló értesítés, link vagy bejelentés éppen úgy benne lehet, mint a friss anyagok. Nem kell félni attól sem, hogy korábban megjelent tartalmakkal dolgozzunk, még akár úgy is, hogy azok évekkel korábban jelentek meg (a linkelt tartalmakat mindig érdemes kiküldés előtt átolvasni, aktualizálni). Sose feledjük, hogy korábbi blogposztjaink többségét a jelenlegi célközönség java valószínűleg még nem olvasta, és ez különösen igaz akkor, ha sok éve bővítjük azt bejegyzésekkel.

A link típusú hírleveleknek kisebb lehet a célbajutási aránya. Ennek oka, hogy a levelezőszerverek hitelesítik egymást a háttérben, és csomagokban veszik át a leveleket. Amikor a hírlevélküldő szoftvered jelentős számú (=több ezer vagy még több) ugyanolyan hírlevelet egyszerre küld ki, egy hitelesített szerver van mögötte, amire például a Google (Gmail és Google Workspace) felé címzett levelek fogadója, vagyis a Google mail szervere azt mondja: igen, átveszem ezt a csomagot, mert megbízhatónak tűnik. Sok esetben azonban ha túl sok a link egy-egy emailben, az kattintásvadásznak tűnhet, így vagy át sem jut a levelezőszerveren, vagy a promotions/spam mappába kerül. Ezt mindig tartsd szem előtt.

Blog stílus: téma vezeti a tekintetet

A blog stílusú hírlevelek sok szempontból hasonlítanak a levél a szerkesztőtől típusra, azonban sokkal semlegesebbek. Hangvétel szempontjából tartózkodók, általában követik a cég hivatalos kommunikációs kereteit és igyekeznek minél több embernek érdekes és befogadható anyagot vagy anyagokat adni.

Konverziós céljuk egyértelmű és zárt: tartalmainkra (digitális magazinunkra, blogunkra, annak bejegyzéseire) terelni az embereket. Szinte soha nem is tartalmaznak külső oldalra mutató hivatkozásokat, aminek oka az is lehet, hogy a leveleket összeállító szoftver szigorúan csak a blogunk anyagából dolgozik (figyelembe véve időkeretre, frissességre és egyebekre megadott szempontokat).

Általában van egy vezércikkük, ami nem sokkal korábban megjelent aktuális tartalom, illetve annak képpel, rövid bevezetővel kiegészített étvágycsináló kivonata. Ez rend szerint olyan tartalom, ami már bebizonyította, hogy közérdeklődésre tart számot és népszerűbb, mint az adott időszak többi tartalma. Ha a levelet automata állítja össze, akkor mérés alapján sorolja előre a legjobb tartalmat.

A blog típusú hírlevél ezen felül majdnem mindig tartalmaz egyéb blogbejegyzésekre mutató linkeket is, hiszen könnyen lehet, hogy a korábbi leveleket meg nem nyitóknak ezek is újak lesznek, vagy érdekesebbek, mint a vezércikk. Úgy is mondhatnánk, hogy a lepattanókból is lehet értékes pontokat szerezni, viszont arra érdemes figyelni, hogy ne legyen túl sok régi tartalom, mert akkor könnyen ismétlődnek és a hírlevelünk unalmassá válik a rendszeres olvasók számára.

Bizonyos esetekben, amikor például kifejezetten az informálás a cél, és a tartalom nem túl hosszú, csak egyetlen témája van a levélnek, az azonban teljes egészében benne is foglaltatik. Példa erre a teljes hosszában kiküldött blogbejegyzés, mondjuk az ünnepi időszak fontos tudnivalóiról (nyitva tartás, személyes átvétel, stb.). Ezekben az esetekben felesleges átkattintást várni az emberektől, de fontos, hogy az információ “átérjen”, így a teljes tartalom kimegy a levélben. Ugyanakkor persze lehetnek a szövegben tovább mutató linkek, de ezek figyelmen kívül hagyása sem csorbíthatja az anyag hatékonyságát.

Hustle stílus

Eddig olyan hírlevelekről volt szó, amiknek a tartalma más formákban és máshol már a rendelkezésünkre áll. Promóciós vagy sales oldal, termékoldal, blogbejegyzés, PR cikk, stb. Ezeket nem a hírlevél miatt írjuk, csak mutáljuk a tartalmukat és felhasználjuk őket másképpen.

Vannak azonban olyan tartalmak, amik kifejezetten levélbe készülnek, vagyis a tartalomgyártásnak kezdettől szempontja az, hogy ezek hírlevélben fognak szerepelni. Ez nem zárja ki, hogy később (vagy a kiküldéssel egy időben) megjelennek majd más felületeinken is, azonban a sorrend fontos.

Miért emeli egy levél fényét, ha dedikált a tartalma? Elsősorban azért, mert az ilyen jellegű leveleket kapó emberek hozzászoknak ahhoz, hogy komoly értéket kommunikálunk: olyasmit, amit csak azok kapnak meg, akik az adott e-mail listán fent vannak. Nem (vagy nem azonnal) hozzáférhető mindenki számára. Esetleg a levél küldője tudatosan nem is jelenteti meg leveleit máshol, így visszamenőleg azok nem érhetőek el (ez sürget a feliratkozásra, nehogy a következőről lemaradjunk).

A hustle stílus formailag erősen hasonlít a blog vagy szerkesztői típusú levelekhez, vagyis viszonylag sok és jól tördelt szöveggel, általában kiegészítő képanyaggal is dolgozik és rend szerint tartalmazza a teljes anyagot, vagyis nem kíván továbbkattintást (de megteremti a lehetőségét).

Ennél a típusnál a hatékonyság mérése a megnyitási arány, így nagyon jó tárgymezőt kíván, viszont a mérés során a ködbe vész, hogy egészen pontosan meddig is olvasták el, hiszen sem az “oldalon töltött idő”, sem pedig a görgetések száma nem mérhető (egyedül az újramegnyitás ad némi támpontot arról, meddig maradt az inbox aktív részében a levelünk).

A hustle stílus jó kiegészítője lehet nyomtatott magazinoknak is, hiszen ezekben általában limitált számú, de jól kifejtett téma/cikk van. Minden cikknek elkészíthető az e-mail verziója, így azt hosszabb időtávra beosztva folyamatosan tudunk levelezni, emellett megmarad az exkluzivitás varázsa is, hiszen a nyomtatott anyagunkhoz valószínűleg sokkal kevesebben jutnak hozzá, mint az emailhez.

Multimédiás csábítások

Ahhoz képest, hogy mekkora kattintásmágnes erővel bír egy-egy TikTok vagy Youtube videó borítóképe (a rajta levő kis PLAY gombbal), nagyon kevesen használják. Pedig szinte ösztönösen lekattintják az emberek.

Igaz, hogy emailekben a mai napig problémás multimédiás tartalmat beágyazni (nem lehet megjósolni, hogy a címzett kliense megjeleníti-e azt, és ha igen, hogyan), erre valójában nincs is szükség. Tökéletesen elég tud lenni a videó borítójának elhelyezése, mely képként, hagyományos hivatkozással vihet ki a videót lejátszó felületre.

Valahol a kép és a videó határán lakik a GIF, mely az információs szupersztráda kezdete óta velünk van, és nem akar kikopni, jóllehet igen elavult formátum. Tud azonban valamit, amit a többi nem: egy átlagos fotó méretében képes mozgást adni nekünk (levélkiküldésnél fontos a levél és a benne letöltődő tartalmak mérete). 

A mozgás pedig jó, mert azonnal rátapad a tekintetünk, így a mozgó elemeket tartalmazó leveleket nem csak nagyobb eséllyel olvassák, de több időt is töltenek velük. Persze a mérték itt is érték: ha az egész levelünk villog és ugrál, az kontraproduktív, és bezárják.

Hírlevél-e az információs/visszaigazoló levél?

A rövid válasz az, hogy nem, a hosszú pedig az, hogy lehetne. 

Cikkünk végén az örök kérdés: lehet-e tartalomterjesztésre vagy DM célokra használni a rendszerüzeneteket? A jogi válasz persze az, hogy nem, hiszen a marketing/DM tartalmú levelekhez külön és kifejezett engedélyre van szükség (ami nem lehet feltétele a rendelésnek), mégis vannak elegáns megoldások, amikkel élhetünk.

Ha az adott egyén már kapcsolatba került velünk (rendelt tőlünk), akkor vélhetően több emailt is fog majd kapni, elsősorban persze informatív jelleggel. Ezen (általában csak visszaigazolónak hívott) elektronikus levelek esetében mindig figyelni kell arra, hogy az eredeti, funkcionális szándékuk ne csorbuljon, azonban a kötelező szekció után használhatóak arra, hogy friss bejegyzéseket, híreket, promóciókat tartalmazzanak. Ez egy kihagyott ziccer szokott lenni, hiszen az informális levelek megnyitási aránya természetükből adódóan igen nagy, a legtöbb cég azonban nem használja őket további célokra.