Nem azért, mert nincs kirakva a Kosárba gomb. Hanem mert a vevőnek öt kérdése van előbb, és egyikre sem válaszol az oldal. Bemegy-e a gép a hátsó udvarba? Mivel emelik le a platóról? Mit visz el a saját hálózatán? Ki jön ki, ha egy hétfő reggel nem indul? Mennyi idő alatt van alkatrész?

Ezért nem kosárba tesz. Ezért felhív.

Innentől viszont a saját mérésed dolgozik ellened. A rendelés a számlázóban keletkezik, nem a webshopban. A hirdetési fiókban egy kattintás látszik vásárlás nélkül, a webshop riportjában egy látogatás, ami nem lett rendelés. A telefon a költségek között ül: bér, mobilelőfizetés, ügyfélszolgálati szoftver. A bevétel máshol. Aki csak a riportot nézi, annak a telefon egy sor a kiadási oldalon, amit meg lehet spórolni.

Nagy értékű terméknél a telefon nem működési teher. Az a pont, ahol a rendelés eldől. Ez a cikk arról szól, hogyan mérd meg, mielőtt kiszervezed vagy leépíted.

Röviden: nagy értékű terméket úgy adsz el online, hogy az oldal megválaszolja a döntési kérdéseket, a zárás helyét viszont nem bízod a kosárra. Kell egy elérhető ember, aki ársávot és dátumot vállalhat, és kell egy mérés, ami a telefonon zárt rendelést a saját forrásához kapcsolja. Ha ez a mérés nincs meg, a riportod költségnek fogja mutatni azt a csatornát, amelyik a legnagyobb rendeléseket zárja.

Kulcstanulságok

• Kétféle vásárlás van, és a kosár csak az egyiket zárja le. Ritka, nagy összegű, nehezen visszacsinálható döntésnél a vevő nem választ keres, hanem valakit, aki vállalja.
• A telefonos rendelés a legtöbb cégnél nem szerepel a webshop riportjában, a költsége viszont igen. Ebből az következik, hogy a riport pont azt a csatornát javasolja leépíteni, amelyik a legnagyobb rendeléseket zárja.
• A nagy értékű hívást nem az ügyfélszolgálat veszi fel, hanem az értékesítés. Aki csak üzenetet tud átvenni, az elveszíti a hívást.
• Ha a cégvezető veszi fel minden hívást hétvégén is, az rövid távon a legjobb zárási arány és hosszú távon egy be nem vallott marzsveszteség. A megoldás nem a telefon megszüntetése, hanem a szintezés.
• Az AI attól lett fontosabb az emberi hívás, nem attól kevesebb: a vevő felkészültebben hív, és a leírt állítást pont a hívásban ellenőrzi.
• Alacsony kosárértéknél és egyértelmű terméknél a telefon valóban költség. Ez a cikk nem arról szól, hogy mindenkinek telefonos sávot kell nyitnia.

Két vásárlás van, és a kosár csak az egyiket zárja le

Az egyik véglet az azonnali vásárlás: a vevő meglátja, megveszi, öt perc múlva már nem is emlékszik rá. A másik véglet a ritka, nagy összegű döntés, amit hónapokig érlel, és amiben a saját munkája vagy a saját telephelye a tét.

A kettő között van a webshopok többsége, és ott működik jól minden, amit az e-kereskedelemről tudunk: jó termékadat, tiszta kategóriaszerkezet, gyors kosár. Ezen a sávon belül az automatizálás és az AI is gyorsan nyer, mert a döntés voltaképpen egy termékazonosító megtalálása.

A két végén viszont nem nyer. Az azonnali vásárlást nem lehet előre megtervezni, a nagyon megfontolt döntést pedig nem lehet gépesíteni, mert nem információ hiányzik hozzá, hanem felelősség.

Van erre egy egyszerű önteszt, és tíz perc alatt megvan. Nyisd meg a három legnagyobb értékű termékedet, és írd le azt az öt kérdést, amit egy vevő telefonon tesz fel róluk. Ha mind az ötre van válasz az oldalon, akkor a terméket a kosár le tudja zárni. Ha kettőre sincs, akkor a rendelés a telefonon fog eldőlni, akkor is, ha ma nem így tervezed. Ugyanezt a kérdést a keresések oldaláról nézi a keresési cél és a tartalom összehangolásáról szóló cikkünk: mit akar megtudni a vevő, mielőtt bármit is eldönt.

Amit a riport elrejt: a telefonos rendelés a költséghelyen landol

A tipikus felállás így néz ki. A hirdetés viszi a forgalmat a termékoldalra. A vevő elolvassa, nem teszi kosárba, hanem felhív. Az értékesítő ajánlatot ad, két hét múlva megjön a megrendelés e-mailben, a számla a számlázóban keletkezik.

Ebben a láncban a webshop egyetlen rendelést sem regisztrál. A hirdetési fiók egy drága kattintást lát vásárlás nélkül. A digitális analitika oldalán annyi jelenik meg, hogy volt egy látogatás. A rendelés viszont megtörtént, csak nem ott, ahol keresed.

Ennek három egymást erősítő következménye van, és mind a három pénzbe kerül:

1. A hirdetési keretet rossz adat alapján osztod. A nagy értékű termékek kampányai látszanak a legrosszabbnak, mert náluk zárul a legkevesebb rendelés a kosárban. Pont a legjövedelmezőbb sávot fogod visszavágni. Ez a hiba a performance marketing tipikus hibái közül a legdrágább fajta: nem rontasz el semmit, csak hiányos adatból döntesz.
2. A telefon tiszta költségnek látszik. Bér, szoftver, kapacitás. A bevételi oldala nincs hozzárendelve, tehát a spórolási körben elsőként kerül szóba.
3. A hirdetési rendszerek is rossz jelet kapnak. Amit nem adsz vissza vásárlásként, azt a rendszer nem tudja megtanulni. Ez nem beállítási hiba, hanem adathiány, és ugyanaz a probléma, mint amikor a CRM-ben lévő adat nem jut el a hirdetési fiókig.

A javítás nem nagy fejlesztés, hanem négy lépés, és a legtöbb magyar webshopmotor mellett elvégezhető:

• Külön telefonszám a fontos belépési pontokra. Egy szám a weboldalra, egy a hirdetésekhez, egy a nyomtatott anyagra. Ha ez sok, akkor legalább hívásmérés a weboldali számra.
• Egy kérdés a hívás elején. „Honnan találtál meg minket?” Ez nem statisztika, hanem az egyetlen adat, ami különben soha nem keletkezik. Rögzítse az, aki felveszi, egy legördülő mezőbe, ne szabad szövegbe.
• Az ajánlat kapjon azonosítót, és az azonosító menjen át a számlára. Így a hónap végén a számlából visszavezethető, hogy telefonon vagy a kosárban zárult a rendelés.
• Havonta egy szám. A telefonon zárt rendelések értéke az összes rendelés értékéhez képest. Amíg ez a szám nincs meg, minden hirdetési döntésed egy féloldalas riportból származik.

Ez a szám cégenként teljesen máshogy áll. Épp ezért nincs értelme külföldi arányszámot ideidézni: a te vevőid szokásaiból jön ki, a saját számlaadatodból, két óra munkával.

A nagy értékű hívást nem az ügyfélszolgálat veszi fel

Kétféle hívás fut be, és a legtöbb helyen ugyanaz az ember veszi fel mindkettőt.

Az egyik a kiszolgálás: hol van a csomag, mikor jön a számla, kicserélhető-e a szállítási cím. Ez a hívás előre kiszámítható és sablonos. A nagy részét ma egy jól beállított automatikus válasz gyorsabban kezeli, mint egy leterhelt kolléga.

A másik az értékesítés: melyik típus kell az én telephelyemre, kapok-e árat tizenkét gépre, mi történik, ha november végén leáll. Ez a hívás nem sablonos, és nem is lehet azzá tenni, mert a válasz a vevő körülményeitől függ.

A gyakorlatban ez négy dolgot jelent. Aki a nagy értékű hívást felveszi, annak ársávot kell mondania, alkalmasságot eldöntenie, dátumot vállalnia, és nemet is tudnia mondani. Ha csak üzenetet tud átvenni, a hívásból nem érdeklődés lesz, hanem elveszett rendelés. A vevő addig hív, amíg valaki válaszol neki.

Itt jön a csapda, ami sok kisebb cégnél működik, egy darabig. A cégvezető veszi fel minden hívást, hétvégén is, mert ő tudja a legjobb választ. Ez rövid távon a legjobb zárási arány, amit pénzért lehet kapni. Hosszú távon egy be nem vallott marzsveszteség. A saját idő nem szerepel a költségek között, közben ez a legdrágább erőforrás a cégben. A növekedés pont ezen a ponton áll meg.

A megoldás nem az, hogy megszűnik a telefon. Hanem hogy szintezve van: a kiszolgálási kérdések elmennek automatizmusra, a döntési kérdések maradnak emberen, és ki van mondva, ki melyik szintre kerül. A sorrend itt fontos, és ez az egyik pont, ahol az eszközsor összeállítása el tud csúszni: előbb dőljön el a szintezés, utána válassz hozzá szoftvert. Ha a folyamatot most kezded felírni, a keretet a leadek típusai és a minősítés logikája adja hozzá. Azt pedig, hogy mit ne várj az automatizálástól, egy korábbi cikkünk járja körbe.

Az AI mindent megígér, és pont ezért lett újra értéke az embernek

Két dolog történt egyszerre, és a kettő ugyanabba az irányba mutat.

Az egyik a vevő oldalán. Mire felhív, már utánaolvasott, összehasonlított, tud típusszámokat, és van egy elképzelése az árról. A hívás ezért rövidebb lesz, de nehezebb: nem az alapokat kell elmondani, hanem egy konkrét kifogásra kell válaszolni. Aki erre nincs felkészítve, az pont a legkomolyabb vevőt veszíti el. Ugyanez a mozgás az AI-válaszokban való megjelenés oldaláról is látszik: a kutatás egy része már nem is a te oldaladon történik.

A másik a te oldaladon. Egy asszisztens ma bármit megígérhet a vevőnek, mert nem ő szállítja ki. Nagy értékű döntésnél viszont a vevő nem választ keres, hanem valakit, aki vállalja, hogy a válasz igaz. Ez az egyetlen dolog, amit nem lehet átadni a modellnek, és ezért nem tűnt el a telefon, hanem felértékelődött.

Ebből két gyakorlati szabály jön:

• Ne írj ki az oldalra olyat, amit az első hívás megcáfol. Szöveget ma fél nap alatt lehet gyártani húsz oldalon. A nagy értékű vevő pont azt teszteli, hogy a leírt és a telefonban elhangzott állítás ugyanaz-e. Ha nem, akkor nem a szöveget hagyja ott, hanem a céget.
• Az automatizálás első döntése az, hol kerül ember a vonalba. Nem az utolsó lépés, hanem az első, és üzleti döntés, nem szoftverkérdés. Erről szól az AI és az ember munkamegosztása a marketingben is.

Amit ebből nem szabad levezetni: hogy az AI-alapú ügyfélszolgálat rossz. A státuszkérdéseknél ma jobb, mint a legtöbb emberi felállás. A kérdés nem az, hogy legyen-e, hanem hogy hol van a határa.

Hat dolog az oldalon, ha nagy értékű terméket adsz

1. Kattintható telefonszám a fejlécben, valódi elérhetőséggel. Ha nem vagy elérhető este nyolckor, ne írd ki. A be nem tartott elérhetőség rosszabb, mint a kiírt szűkebb. Az, hogy hány kattintásra van a telefonszám, nem apró részlet: nagy értékű terméknél ez az egyik legdrágább kattintás az oldalon.
2. Írd ki, kit kap a vonalba, és mit tud eldönteni. Nem a szervezeti ábrát. Egyetlen mondat arról, hogy ársávot és szállítási dátumot ott helyben megkap.
3. Ajánlatkérő űrlap, ami a döntési kérdéseket kérdezi. Telephely, a meglévő gép vagy megoldás, mihez használja, mikor kell. Ha az űrlap csak a nevet és az e-mail-címet kéri, akkor az első hívás megy el arra, amit az űrlap is megkérdezhetett volna.
4. Visszahívás időablakkal, és tartsd is be. „Két munkaórán belül visszahívunk” csak akkor jó mondat, ha van rá kapacitás. Ha nincs, mondj hosszabbat.
5. Ár vagy ársáv. Az ár teljes elhagyása nem óvatosság, hanem szűrő, ami rossz irányba szűr: a felkészült vevő továbbmegy, az árérzéketlen érdeklődés viszont marad.
6. Szállítás és telepítés kimondva. Mit hoz a szállító, mi kell a helyszínen, mennyi hely és milyen megközelítés. Ez a nagy értékű terméknél nem apró betű, hanem vásárlási feltétel.

Ha webshopmotoron dolgozol, ezek nagy része beállítás, nem fejlesztés. A magyar webshopmotorok gyakorlati különbségeiről szóló cikk azt is végigveszi, mi az, amit a rendszer engedni fog.

Mit mérj, ha a telefon értékesítési csatorna

A legtöbbet a második sor mondja. A nem felvett hívás nem semleges esemény: az a vevő már eldöntötte, hogy beszélni akar valakivel, és a következő hívása jó eséllyel a versenytársnak megy. Ezt a számot a legtöbb cég soha nem nézi meg, pedig egy mobilszolgáltatói kimutatásból kijön.

Kinek nem való ez

• Alacsony kosárértékű, egyértelmű terméknél. Ha a vevőnek nincs valódi döntési kérdése, a telefon tényleg költség, és a helyes lépés az, hogy az oldal válaszol meg mindent.
• Ha nincs mögötte döntési jog. A kiírt szám, ami mögött csak üzenetátvétel van, rosszabb, mint a nem kiírt szám: felkelti az igényt, aztán nem teljesíti.
• Ha nincs kapacitás. Ne vállalj visszahívási időt, amíg nincs, aki visszahívjon. Egy szűkebb, betartott vállalás többet hoz, mint egy bátor, be nem tartott.

Gyakori kérdések a nagy értékű termékek eladásáról

Kell-e telefonszám egy webshopra?

Ha van olyan terméked, aminél a vevőnek a rendelés előtt alkalmassági kérdése van, akkor igen, és jól látható helyen. Ha minden terméked egyértelmű típus ismert paraméterekkel, akkor a telefon csak kiszolgálási csatorna, és nyugodtan lehet szűkebb az elérhetősége.

Hogyan mérem meg, mennyi bevételt hoz a telefon?

Adj minden ajánlatnak azonosítót, és vidd át az azonosítót a számlára. A hónap végén ebből kijön, hogy a rendelések értékének mekkora része zárult telefonon. A hívás forrását egyetlen kérdéssel kell rögzíteni a beszélgetés elején.

Ki vegye fel a telefont nagy értékű termék esetén?

Olyan valaki, aki ott helyben ársávot tud mondani, el tudja dönteni, hogy a termék alkalmas-e, dátumot tud vállalni, és nemet is tud mondani. Ez értékesítési szerep, nem ügyfélszolgálati.

Kiváltható a telefon chatbottal?

A kiszolgálási kérdések nagy része igen. A specifikációs és alkalmassági kérdések nem, mert ott a vevő felelősségvállalást keres, nem információt. Az első döntés ezért az, hogy melyik kérdésnél kerül ember a vonalba.

Miért nem tesz kosárba a B2B vevő?

Mert a döntése nem a terméken múlik, hanem azon, hogy a termék a saját körülményei között működni fog-e, és hogy ki felel érte, ha nem. Erre a kérdésre a kosár nem tud válaszolni.

Mennyi idő alatt kell válaszolni egy ajánlatkérésre?

Erre nem érdemes külföldi ökölszabályt átvenni. Mérd meg a saját válaszidődet, írd ki azt, amit be is tudsz tartani, és utána tartsd be. A betartott két munkanap többet hoz, mint a megígért két óra.

Ez árazási kérdés, nem ügyfélszolgálati

A telefon nagy értékű terméknél nem kényelmi szolgáltatás, hanem az értékesítési folyamat része, aminek költsége van és bevétele is. A hiba nem az, hogy sokba kerül. A hiba az, hogy a költsége szerepel a kimutatásban, a bevétele nem, és így egy hiányos riport alapján esik döntés arról, hogy legyen-e egyáltalán.

Két óra munkával kiszámolható, hogy nálad mekkora ez a bevétel. Utána már valódi döntés, hogy a telefonos sáv nő, szűkül vagy szintezve lesz, és nem érzés.

Ha ezt szeretnéd rendbe tenni, a PPC átvizsgálás első kérdései között pont ez van: mi az, ami zárul, de nem látszik a fiókban. A webshop bevételnövelés oldalon pedig az látszik, hogyan áll össze ez a mérés a hirdetéssel egy folyamatba.

És ha ez a darab meggyőzött arról, hogy a nagy értékű döntés emberrel zárul, akkor tegyél velünk is így: a telefonszámunk a kapcsolat oldalon van, és aki felveszi, tud ársávot mondani.

A következő hónapban az átlagos kosárérték tényleg emelkedik. A rendelésszám viszont nem annyival esik, amennyit vártál, hanem többel. És ami nem látszik a riportban: eltűnik egy vevőtípus, aki eddig kicsiben kezdett, majd nagyobb értékű vásárlással jött vissza.

A minimális kosárérték ugyanis nem csak a kis rendelést szűri ki. Az első rendelést is kiszűri.

Röviden: kis kosárértékű rendelésnél a fedezetet nem tiltással érdemes megvédeni, hanem hárommal. Egy: szállítási sávok, amelyek a szállítási költséget a rendelés méretéhez kötik, és megmutatják a vevőnek, hol van a következő sáv. Kettő: kilépési ablak, ami a távozó vevőt legalább listára és mérésre váltja. Három: fedezetmérés vevőnként, nem rendelésenként, mert csak abból derül ki, melyik apró rendelés hozott vissza egy jó vevőt. A kemény küszöb ehhez képest a legdrágább megoldás, mert azt is elzárja, amit meg akartál volna tartani.

Kulcstanulságok

• A minimális kosárérték a belépő rendelést zárja ki, nem a veszteséges rendelést. Aki nálad először vásárol, az szinte mindig kicsiben próbál ki.
• A rendelésen mért fedezet és a vevőn mért fedezet két különböző szám. A küszöb az elsőt javítja, és eközben a másodikat rontja.
• Egy apró rendelés fedezetét ritkán a termékár viszi el, hanem a szállítás és a kézi munka. Ezek külön kezelhetők, a vásárlás betiltása nélkül.
• A szállítási sáv ugyanazt a fedezeti problémát oldja meg, de a vevőnek választást ad, nem falat. A küszöböt így te is látod, és a vevő is látja.
• A kilépési ablak nem kuponautomata. A dolga az, hogy a távozó vevő ne nyom nélkül menjen el: legyen e-mail-cím, vagy legalább egy mérhető jelzés arról, mi állította meg.
• Van, amikor a küszöb tényleg a helyes válasz. Ha a második rendelés aránya hónapok óta nulla, akkor nincs mit visszahozni, és ez már nem marketingkérdés.

A küszöb nem a rendelést szűri ki, hanem az első rendelést

Gondold végig, hogyan kerül hozzád egy új vevő. Nem ismer, nem tudja, mikor ér oda a csomag, és nem tudja, mit tesz a cég, ha valami gond van. Ezért kis összeggel próbál ki. Ez a kis összeg nem a fizetőképességéről szól, hanem a bizalmi szintjéről.

Ha most kap egy üzenetet, hogy a rendelés így nem adható le, akkor nem tesz még két terméket a kosárba. Kilép. A következő hónapban pedig nem a „veszteséges rendelés” hiányzik a riportból, hanem az az első vásárlás, amiből a második lett volna.

Ez ugyanaz a logikai hiba, mint amikor egy márkaindításnál a havi eredmény alapján döntenek, a kohorsz helyett. Erről szól a márkaindítás leállási feltételéről írt cikkünk negyedik tétele: előfizetésnél és ismételhető termékeknél nem az első vásárlás dönti el, hogy megérte-e megszerezni a vevőt.

Két különböző kérdés keveredik itt össze:

1. Nyereséges-e ez a rendelés, most, egyszeri tételként.
2. Nyereséges-e ez a vevő, a második és a harmadik rendelésével együtt.

A küszöb az első kérdésre válaszol, és úgy viselkedik, mintha ez lenne az egyetlen kérdés. Ha a terméked ismételhető, akkor nem az.

Amit a riport elrejt: a rendelésen mért fedezet nem a vevőn mért fedezet

A legtöbb webshop riportja rendelés-szinten áll. Ott egy 5000 forintos rendelés valóban gyenge sor: kevés árbevétel, ugyanannyi csomagolás, ugyanannyi futár. Vevő-szinten viszont ugyanaz a sor máshogy néz ki, mert az első rendelés költségeinek egy része egyszeri.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a riport pont azt a sávot javasolja levágni, ami a vevőszerzésed legkevésbé költséges bejárata. Ez nem beállítási hiba, hanem mérési hiány, és a digitális analitika egyik legjellemzőbb feladata pontosan ez: a vevő-szintű nézet felépítése a tranzakciós nézet mellé.

Amíg ez nincs meg, hiányos adatból döntesz. A performance marketing hibái közül ez a legdrágább fajta, mert semmi nincs elrontva a hirdetési fiókban, csak a kérdés van rosszul feltéve. Ugyanez a szerkezet jön elő appszinten is: minden app a saját hozzárendelése szerint mutat bevételt, és a Shopify appokról szóló élő listánkban appra bontva kiírjuk, melyik mihez nyúl hozzá abból, amit mérsz.

Hol vész el valójában a fedezet egy kis rendelésen

Érdemes szétszedni, mi viszi el a pénzt. Az esetek nagy részében nem a termék árrése a szűk keresztmetszet, hanem három másik tétel. Mindhárom külön kezelhető, és egyikhez sem kell megtiltani a vásárlást.

A negyedik sorban van a lényeg. Ha a vevőt már megnyerted, akkor nem tiltással kell nagyobb kosarat kérni, hanem azzal, hogy egyszerűbb legyen többet választani. Ez elsősorban termékoldali munka: variánsválasztás, több darab kérése, kiegészítő termék bemutatása ott, ahol a vevő éppen dönt.

Egy bérelhető webshopmotornál ennek van egy nagyon prózai határa: mi állítható be magától, és mihez kell már fejlesztő. A Shoprenter és az Unas összehasonlítása pont ezt a két szintet választja szét, a beállításokat és az egyedi fejlesztéssel elérhető bővítést. Érdemes megnézni, mielőtt eldöntöd, milyen szállítási logikát akarsz: ami nem állítható be, ahhoz árajánlat kell, nem terv.

Szállítási sávok: lépcső a tiltás helyett

A szállítási sáv ugyanarra a fedezeti problémára válaszol, mint a küszöb, csak nem a rendelést tiltja meg, hanem a szállítás árát kapcsolja a rendelés méretéhez. A vevő így nem falat kap, hanem választást: fizet a szállításért, vagy tesz még valamit a kosárba.

Négy dolog dönti el, hogy ez működik-e.

A sáv legyen látható, mielőtt a vevő a kosárba ér. Ha csak a fizetési oldalon derül ki, hogy 2000 forint a szállítás, akkor az nem sáv, hanem kellemetlen meglepetés. A termékoldalon többször annyi vevő látja, mint a kosárban.

Mutasd meg, hol van a következő sáv. Egy egyszerű jelzés („még 2400 forint az ingyenes szállításig”) két dolgot csinál egyszerre: konkrét célt ad, és megmondja, mekkora az a rendelés, amiért ezt megkapja. Ehhez nem kell semmilyen új termék, csak a kosár és a termékoldal állapotjelzése.

A küszöb átlépése jelentsen tényleges plusz értéket. Ha a vevő átlép egy sávot, ne csak a szállítás essen ki, hanem legyen valami, amit megkap. Fontos, hogy ezek a szintek egymásra épüljenek, ne kizárják egymást: aki nagyobbat rendel, kapja meg azt is, amit a kisebb sáv adott.

Legyen ár-koherencia. Ha egy csomagot 15 ezer forintért is meg lehet kapni, és ugyanaz a két termék külön-külön összeadva 17 ezer forint, akkor a vevőnek számolnia kell. Aki számol, az halogat. A két út végösszege legyen ugyanannyi, mert a vevő száz különböző úton érkezhet ugyanahhoz a kosárhoz.

Ezt a négy elemet a konverziós stratégia részének érdemes tekinteni, nem szállítási beállításnak. A sikeres webshop marketing ugyanezt a sorrendet követi: előbb célpiac és konverziós logika, utána a technikai kivitelezés. Szezonálisan pedig van ennek egy külön tétje, mert az őszi és a téli hónapokban ugrik meg az apró rendelések aránya. Erről szól a retail trendek 2026 cikk utolsó szakasza a nagy szezon előtti felkészülésről.

A kilépési ablak: nem kuponautomata, hanem az utolsó mérési pont

A kilépéskor megjelenő ablak rossz híre onnan jön, hogy sokan egyetlen dologra használják: kedvezményt ajánlanak a távozó vevőnek. Ezt a cikk szándékosan nem tárgyalja, mert az árazási és kedvezmény-kommunikációs kérdés, nem fedezeti mechanika. Van viszont két másik dolga, ami közvetlenül a kis kosárértékről szól.

Az első: legyen e-mail-cím abból a látogatóból, aki most nem vásárol. Ha valaki 3000 forintos kosárral kilép, akkor ma nem lesz belőle rendelés. Attól viszont, hogy ma nem vásárol, nem lesz értéktelen. Az e-mail-lista az egyetlen vevőelérési csatorna, amit nem kell minden alkalommal újra megvásárolni, és amit az e-mail marketing terv is a stratégia magjának nevez. A Black Friday felkészülésről írt cikkünk ugyanezt mondja ki élesebben: a listád az egyetlen dolog, amit novemberben már nem tudsz megvenni.

A második: legyen mérhető jelzés arról, mi állította meg. Ha az ablak megkérdezi, hogy a szállítási díj, a szállítási idő vagy a készlet miatt lép ki, akkor kapsz egy adatot, amit egyébként soha nem látnál. Ez a legkevesebb munkával megszerezhető visszajelzés arról, hogy jól vannak-e beállítva a sávjaid.

Egy figyelmeztetés az eszközökről. A kilépési ablak beépítése tíz perc, a rendszer mögé rakása nem. A MarTech stack építési hibái közül kettő pont ide illik: az irreális elvárás azzal kapcsolatban, hogy egy eszköz mit tud nyújtani, és a szivárgó tölcsér, ahol a begyűjtött adat nem kerül be semmilyen folyamatba. Ha az összegyűjtött e-mail-címekhez nem tartozik levél, akkor az ablak nem tett semmit.

Így lesz az 5000 forintos rendelésből vevőszerzés

Az apró rendelés akkor lesz csatorna, ha van hozzá második rendelés. Ehhez négy lépés kell, és mind a négy az első csomag után történik.

1. A visszaigazoló és a szállítási levél legyen több, mint nyugta. Ez a leggyakrabban megnyitott levél, amit valaha küldeni fogsz. A kilenc vásárlás utáni e-mailről írt cikkünk ezt tételesen végigveszi, és a benne lévő szegmentálási logika kis kosárértéknél különösen fontos: az első vásárló nem ugyanazt a levelet kapja, mint a visszatérő.
2. A második rendelés legyen könnyebb, mint az első. Mentett szállítási adat, ismert fizetési mód, egy kattintással újrarendelhető korábbi kosár. Itt az idő a legfontosabb tényező, nem a kedvezmény.
3. Legyen egy kimondott ajánlat a második rendelésre. Nem árengedmény, hanem tartalom: mi az a termék, ami ehhez az elsőhöz logikusan jön, és miért. Ha ez nincs kimondva, a vevő magától nem találja ki.
4. Az egészet folyamatként rakd össze, ne eszközként. Erről szól a marketingautomatizálás valódi korlátairól írt cikkünk egyik szakasza: folyamat nélkül az automatizálás csak gyorsabban küld ki rossz leveleket.

Innen kezdve a kérdés már nem az, hogy megérte-e kiszolgálni egy 5000 forintos rendelést. Az a kérdés, hogy mennyi idő alatt jön a második, és hány vevőnél jön egyáltalán.

Mit mérj, ha nem tiltasz

A küszöb legnagyobb vonzereje, hogy azonnal látszik az eredménye: emelkedik az átlagos kosárérték. Ez a szám viszont önmagában semmit nem mond a nyereségről, mert emelkedik akkor is, ha csak elvesztetted a vevők egy részét. Öt szám kell helyette.

Ezekből a számokból kettő nem lesz meg magától. A vevő-szintű nézethez össze kell kapcsolni a rendeléseket, a fedezethez pedig be kell tenni a szállítási és a beszerzési költséget a rendelési adat mellé.

És van egy ötödik szempont, ami a hirdetési oldalt érinti. Ha a hirdetési rendszereknek árbevételt adsz vissza, akkor árbevételt fognak keresni, nem fedezetet. A Google Ads ajánlattételi stratégiák közül a konverzió alapúak pontosan arra a célra mennek, amit megadsz nekik. Ha fedezeti értéket adsz vissza, más vevőt fognak keresni. Az adat visszaküldésének technikai része ugyanaz a munka, mint amit a CRM és a Meta hirdetési fiók összekötése leír.

Kis rendelésszámnál pedig van egy külön nehézség: kevés a jelzés, amiből a rendszer tanulhat. Erről szól a Meta konverzióra optimalizálásáról írt cikkünk fő gondolata: ilyenkor a kampánystruktúra pótolja azt, amit az adat nem ad meg.

Kinek van igaza mégis: amikor a küszöb a helyes válasz

Ez a cikk nem azt állítja, hogy minimális kosárértéket soha nem szabad bevezetni. Van négy eset, amikor a küszöb, vagy legalábbis egy szigorú szállítási sáv, tényleg a helyes döntés.

• Nincs második rendelés. Ha a vevő-szintű nézet szerint a második rendelés aránya hónapok óta nulla közeli, akkor a belépő érv nem áll. Ilyenkor nincs mit visszahozni.
• A termék nem ismételhető. Egyszeri, ritkán újravásárolt terméknél nincs vevő-szintű megtérülés, csak rendelés-szintű.
• A kézi munka nem csökkenthető. Ha minden rendeléshez tartozik egy egyedi egyeztetés, például méretre vágás, akkor a fedezetet nem a csomagolás viszi el, hanem a munkaidő, és azt sáv nem oldja meg.
• A logisztika kapacitáskorlátos. Ha nem a fedezet a szűk keresztmetszet, hanem az, hogy naponta hány csomagot tudsz kiadni, akkor a küszöb kapacitásvédelem, nem árazási döntés. Ezt viszont érdemes kimondani belül is, hogy ne marketingérvként éljen tovább.

Ha ezek közül egyik sem áll, akkor a küszöb bevezetése előtt érdemes legalább egy hónapot mérni. Egy küszöbbel elveszített vevőt nem lehet visszaszámolni a riportból.

Gyakori kérdések a minimális kosárértékről

Mennyi legyen a minimális kosárérték egy webshopban?

Erre a kérdésre nincs általános szám, és a szám nem is a jó kérdés. A jó kérdés az, hogy melyik méretsávban veszít fedezetet a shop, és abban a sávban mennyi az első vásárlók aránya. Ha sok az első vásárló, akkor a küszöb helyett szállítási sávot érdemes állítani.

Mi a különbség a minimális kosárérték és az ingyenes szállítás küszöbe között?

A minimális kosárérték egy tiltás: ez alatt nem adható le rendelés. Az ingyenes szállítás küszöbe egy sávhatár: alatta a vevő fizet a szállításért, felette nem. Az első elveszíti a vevőt, a második választást ad neki. A fedezeti hatásuk hasonló, a vevőszerzési hatásuk nem.

Rontja-e a minimális kosárérték a visszatérő vevőket?

Közvetve igen, mert a visszatérő vevő elsőként belépő vevő volt. A küszöb azoknál hat, akik még nem ismerik a shopot, és kicsiben próbálnának ki. Aki már ismer, az jellemzően amúgy is nagyobbat rendel.

Hogyan lehet megvédeni a fedezetet küszöb nélkül?

Három irányban. A szállítási költséget sávosan a rendelés méretéhez kötöd. A kézi munkát írásos válaszokkal és jobb termékadattal csökkentesz. A kosárértéket pedig termékoldali munkával növeled, nem tiltással: könnyebbé teszed, hogy több darab vagy kiegészítő termék kerüljön a kosárba.

Mit ér egy kilépési ablak kedvezmény nélkül?

Két dolgot. Egy e-mail-címet, amiből később rendelés lehet, és egy adatot arról, mi állította meg a vevőt. Mindkettő azért ér valamit, mert egyébként nyom nélkül lépne ki. Ehhez viszont kell mögé egy levélsorozat, különben csak adatot gyűjtesz.

Mikor derül ki, hogy megérte-e egy kis kosárértékű rendelés?

Akkor, amikor a vevő második rendelése megjön, vagy amikor kiderül, hogy nem jön. Ez terméktől függ, de a lényeg a mérés módja: kohorszban kell nézni, az első rendelés hónapja szerint, nem a havi összesített eredményben.

Következő lépés: ez fedezeti kérdés, nem forgalmi

A minimális kosárérték azért olyan csábító döntés, mert a következő riportban jól látszik. Az átlagos kosárérték emelkedik, a veszteséges sorok eltűnnek, és a kép rendezettebb lesz. Csak a mögötte lévő vevőszám lesz kisebb, és ez lassabban jelenik meg, mint a javuló átlag.

A sorrend, amit érdemes követni: előbb mérd meg a fedezetet méretsáv szerint, utána nézd meg, mennyi az első vásárló abban a sávban, és csak ezután döntsd el, hogy tiltás kell vagy lépcső. A webshop bevételnövelés munkájának ez az egyik állandó belépője, mert itt derül ki, mi a valódi szűk keresztmetszet: az árrés, a szállítás, a kézi munka vagy a második rendelés hiánya.

Ha a hirdetési oldalról nézve nem áll össze a kép, akkor a PPC átvizsgálás első kérdései között van az is, hogy milyen értéket adsz vissza a rendszereknek: árbevételt vagy fedezetet. Ha ebben szeretnél egy külső szempárt, keress meg minket.

Közép-Európából nézve könnyű legyinteni rá: ez egy amerikai, vállalati mérettartományú világ. Csakhogy ami ott a színpadon témává válik, az nálunk 12-18 hónappal később megjelenik a középvállalati kereskedők és az őket kiszolgáló szoftvercégek napi döntéseiben. Ezért érdemes elolvasni, mit mutatott a 2026-os program, és lefordítani a saját piacunkra.

Négy témát emelünk ki, mert ezek nem divatszavak, hanem valós költségvetési és szervezeti mozgások.

1. Az AI átlépett a tanácsadóból a cselekvőbe

A tavalyi és tavalyelőtti konferenciák nyelve még a „generatív AI” és a „prediktív analitika” volt. 2026-ban a hangsúly az „agentic AI”-re tolódott, vagyis olyan rendszerekre, amelyek nem javaslatot adnak, hanem önállóan végrehajtanak. A BCG által vezetett fő előadás kifejezetten az autonóm tervezésről szólt, a Dollar General és a Deloitte közös szekciója pedig arról, hogyan javít meredeken a készlet-előrejelzés az AI segítségével egy alacsony árréses, magas volumenű környezetben.

Mit jelent ez a közép-európai kereskedőnek? Azt, hogy az AI-tól nem az üzenetek megfogalmazását várják majd, hanem a döntést: mikor rendeljen újra, milyen áron, melyik raktárból. Aki ma azzal próbál eladni, hogy „van egy AI-funkciónk”, az le fog maradni attól, aki azt mutatja meg, milyen döntést vesz le a vezető válláról. A gyakorlatban ez már ma is elérhető: egy jól beállított rendszer a szezonális termékeknél automatikusan jelez vagy rendel újra, mielőtt kifogynál, neked pedig csak a kivételekkel kell foglalkoznod.

A retail-tech cégeknek ez pozicionálási kérdés. Nem az AI megléte a különbség, hanem az, hogy a rendszer melyik emberi döntést váltja ki, és azt milyen bizonyítékkal teszi.

2. Automatizálás ott, ahol már áll egy raktár

A robotizáció nem állt le, de a fókusz elmozdult. A konferencia esettanulmányai nem új, zöldmezős megaberuházásokról szóltak, hanem meglévő hálózatok átalakításáról. A Lowe’s és a TGW Logistics közös előadása arról szólt, hogyan vontak össze több telephely szétdarabolt működését egy automatizált központba. Egy másik szekció a rugalmasan skálázódó automatizációt járta körbe, azt, hogy a rendszernek szezonálisan felfelé és lefelé is követnie kell a volument.

A tanulság közép-európai szemmel ismerős: a legtöbb kereskedőnek nem új raktára lesz, hanem a mostanit kell okosabbá tennie. Aki automatizálást ad el, annak a „brownfield” történet a hitelesebb: hogyan illeszthető a technológia a már meglévő folyamatba a működés megállítása nélkül. Konkrétan: kezdd azzal az egy lépéssel, ami a legtöbb kézi munkát viszi el a csúcson (jellemzően a komissiózás vagy a csomagolás), és onnan bővíts tovább.

3. A csatornák feloldódnak: unified commerce

A konferencia egyik legerősebb üzenete, hogy az „e-commerce logisztika” és a „bolti logisztika” különbsége gyakorlatilag megszűnt. A készletnek egységesnek kell lennie, függetlenül attól, honnan érkezik a rendelés. A Subway példája, húszezer helyszín egyetlen vak folt nélkül, azt mutatta, hogy a láthatóság ma nem kényelmi funkció, hanem márka- és élelmiszerbiztonsági kérdés.

Külön szekciót kapott a visszáruzás is. A Gap, a Mattress Firm, a Narvar és a Blue Yonder közös beszélgetése arról szólt, hogy a visszáru nem egyetlen lépés, hanem egy teljes rendszer: fizikai logisztika, ügyfélélmény és készlet-újrahasznosítás egyben. A szezonális online forgalom jelentős része, a ruházatban akár a harmada is visszajöhet januárban, ezért ezt előre tervezni kell, nem a roham közben megoldani.

Közép-Európában ez a rész a legközvetlenebb tanulság. A magyar és régiós webshopok többsége ma még külön kezeli a boltot, a webshopot és a visszaküldést. Aki ezt egy készletbe és egy látható folyamatba tudja húzni, az nemcsak költséget csökkent, hanem vásárlói bizalmat épít. A retail-tech cégek számára pedig a visszáru és a készlet-láthatóság a következő évek egyik legvilágosabb eladható témája. A unified commerce ezért szerepel előkelő helyen az e-commerce trendek 2026-os listáján a magyar webshopok számára is.

4. A rezilienciától az antifragilitásig, és a technológia emberi oldala

A negyedik vonal két dolgot köt össze. Egyrészt a kockázat már nem csak az időjárásról szól: a konferencia külön szekciót szentelt a szervezett árulopásnak és a szállítás közbeni biztonságnak, valamint a vámpolitikai bizonytalanságnak. Másrészt, és ez a meglepőbb, a program feltűnően emberközpontú maradt. A változáskezelés, a bevonás és a munkaerőhiány többet szerepelt, mint sok technológiai téma.

Az üzenet világos: a technológiai bevezetések nem a szoftverhibákon buknak el, hanem a szervezet ellenállásán. Egy legendás edző, Nick Saban főelőadói szereplése sem véletlen: az ellátáslánc végső soron csapat- és tehetségkérdés is.

Közép-Európában ez azért fontos, mert nálunk a technológiai beruházások gyakran ugyanezen a ponton csúsznak el. Nem a rendszer rossz, hanem senki nem vitte végig a csapaton. Aki retail-technológiát ad el, annak a bevezetés és a betanítás történetét is el kell adnia, nem csak a funkciót.

Mit kezdjen ezzel egy közép-európai szereplő

Ha kereskedő vagy, három kérdést érdemes feltenned még az idén:

• Egy készletben látom a boltot, a webshopot és a visszaküldést, vagy három külön szigetem van?
• Melyik ismétlődő döntést tudnám ma az első lépésben adatra bízni: az újrarendelését, az árazását, a készletátcsoportosítást?
• Ha holnap megállna a mostani raktáram, mennyire látnám előre a problémát?

Ha retail-tech vagy e-commerce szolgáltató vagy, a kérdés fordított: a terméked melyik kereskedői gondra válaszol ezek közül, és erről beszélsz-e a marketingedben, vagy csak a funkciólistát sorolod. A RILA program azt mutatja, hogy a piac már témák szerint gondolkodik: agentic AI, unified commerce, visszáru, reziliencia. Aki ezek köré rendezi a mondanivalóját, azt a vevő könnyebben helyezi el a fejében.

Mit tegyél a nagy őszi-téli szezon előtt

Ha ezt augusztusban vagy szeptemberben olvasod, akkor az év legfontosabb kereskedelmi időszaka előtt állsz: a Black Friday, a karácsony és az évvégi roham néhány hét múlva itt van. A fenti négy trend ilyenkor nem elmélet, hanem azon múlik, hogy a csúcsidőszak nyereség lesz vagy káosz. Öt dolgot érdemes még a szezon előtt rendbe tenned.

• Egy készletkép, mielőtt beindul a forgalom. Rakd egy helyre a bolt, a webshop és a visszaküldés készletét. A túlértékesítés és az elmaradt rendelés a csúcson fáj a legjobban, és akkor a legdrágább pótolni.
• A visszatérő döntéseket bízd adatra, ne megérzésre. Az újrarendelés, az árazás és a készletátcsoportosítás a szezonban napi kérdés. Aki ezeket most, előre felállítja, az nem éjszaka fog tűzoltani novemberben.
• Készíts visszáru-tervet, mielőtt megérkezik a hullám. A karácsonyi csúcs januári visszáruhulláma borítékolható. A visszavétel, a visszatérítés és a készletbe való visszavezetés folyamatát most tedd le, ne januárban improvizálj.
• Tervezd meg a kapacitást és a csapatot. A raktározás és az ügyfélszolgálat felfelé és lefelé is skálázódjon a forgalommal. A rohamban betanítani már késő: a csapatnak szeptemberben kell tudnia, mi lesz a dolga.
• Tervezd be a határidőket most, és inkább számolj rájuk bővebben. Rögzítsd előre a szezon fix dátumait: az utolsó rendelési napokat, a szállítási vállalásokat, a kampányok indulását. Ahol futárra vagy külső partnerre támaszkodsz, ott tervezz puffert. A karácsony előtti utolsó házhozszállítási határidőt tedd 1-2 nappal előrébb, mint amit a futárcég ígér: ha náluk csúszás van, az így nem viszi el az egész kampányt, és nem neked kell magyarázkodnod a vásárló felé. Ugyanez igaz a visszáru-ablakra és az akciók zárónapjára is: a szűkre húzott határidő a csúcson mindig ellened dolgozik.

Ha retail-tech cég vagy szolgáltató vagy, ez ugyanúgy a te értékesítési ablakod. Az ügyfeleid most döntik el, mivel vágnak neki a szezonnak. Aki augusztusban és szeptemberben az ő csúcsidőszaki gondjaikra hangolja az üzenetét, az ott van, amikor a döntés megszületik.

Gyakori kérdések a 2026-os retail trendekről

Következő lépés

A 2026-os retail irányok nem maradnak az amerikai nagyvállalatoknál: egy-másfél éven belül a régiós kereskedők és az őket kiszolgáló szoftvercégek napi kérdései lesznek. A legközelebbi próba viszont nem másfél év múlva jön, hanem idén ősszel.

A Kontext abban segít, hogy erre az őszi-téli csúcsra időben, konkrét kampánnyal állj készen: a fenti trendekből és a szezon előtti teendőkből olyan tartalmat és hirdetést építünk, amely a magyar és régiós közönség nyelvén, valódi döntésekre hangolva szólal meg. Ha szeretnéd ezt a termékedre vagy webshopodra szabva, keress minket még augusztusban.

Bérelhető webshop motort elsősorban az alábbiak miatt érdemes üzemeltetni:

• havidíjas konstrukcióban jól tervezhetőek a költségei, és többnyire költséghatékony is;
• a fejlesztés és üzemeltetés nem a mi problémánk, nincs szükségünk saját fejlesztőre vagy hozzáértésre;
• kicsi az elköteleződési szint, egyszerű(bb) webshop-motort váltani;
• a frontend és a backend is nagyon felhasználóbarát, hiszen ezek a rendszerek versenyeznek egymással a bérlőkért;
• a kész rendszerek más szoftverekkel könnyen integrálhatóak.

A bérelhető rendszereknek általában ezeket az árnyoldalait szokták felsorolni:

• egyedi, cégre szabott, speciális igényeket sokszor nem, vagy csak drága fejlesztéssel tudnak megoldani;
• ha sok van belőlük és a konkurencia is ilyet használ, akkor nehéz jól keresőoptimalizálni;
• néha várni kell egy-egy fejlesztésre, frissítésre;
• külső és belső szempontjából korlátozottan szabható csak saját arculatra;
• központi hiba vagy sebezhetőség esetén a mi webshopunk is védtelen.

Az általános szempontokon túl azonban itt az online rögvalóság: mit tud kihozni a lehetőségekből a Shoprenter, és mit az Unas?

Integrációs lehetőségek

Bár a bérelhető webáruházak szeretik azt állítani magukról, hogy szinte azonnal indíthatóak és rögtön termelik a bevételt, a valóság az, hogy ma már minden hatékony online webshop támaszkodik más külső erőforrásokra, amik nagyon fontosak a hatékony marketinghez. Ezek elsősorban analitikai és online reklám eszközök.

Mind a Shoprenter, mint pedig az Unas integrálhatóak a Google alapvető szolgáltatásaihoz. 

• A Google Search Console a weboldal működésével, indexelésével, kereshetőségével kapcsolatos fontos adatokat szolgáltatja számunkra. 
• A Google Analytics a forgalommal és vásárlásokkal, konverziókkal összefüggő monitorozást és elemzést teszi lehetővé. 
• A Google Ads pedig a fenti adatok alapján célzott és jól megalkotott reklámokat, reklámtevékenységet tesz lehetővé. 

Ugyanez igaz a Facebook (Meta) pixeljére is, aminek szintén fontos szerepe van abban, hogy a Meta platformjain (Facebook, Instagram, stb.) megjelenő tartalmaink, reklámjaink is a lehető leghatásosabbak legyenek. 

Emellett természetesen mindkét rendszer tud megfelelő feedeket (csv fájlokat) generálni az elterjedt árösszehasonlító oldalak, valamint más affiliate és dropshipping rendszerek számára, illetve könnyen a kódjukba ágyazhatóak levelezőrendszerek (Mailchimp, ActiveCampaign, SAPI, stb.) mérései, űrlapjai.

Ha már hírlevél: mindkét motor tartalmaz saját levélkiküldő lehetőséget is, amikben automatizmusokat is összeállíthatunk. A Shoprenter megoldása e tekintetben kicsit árnyaltabb. Ha komolyabban foglalkozunk e-mail marketinggel, valószínűleg egy dedikált rendszer fogunk inkább használni, mert mind a Shoprenter, mind pedig az Unas esetében hamar a lehetőségei végére érünk. 

Popup megoldások tekintetében sem szerénykednek: a Shoprenter az Optimonk lehetőségeit tartalmazza, az Unas pedig integráltan ad erre működésben és kinézetben is személyre szabható megoldásokat. 

Ma már kulcskérdés a konverzió szempontjából, hogy mennyire lehet egy webáruházban egyszerűen fizetni. Szerencsére mindkét hazai fejlesztés széleskörű bankkártyás lehetőségeket tartalmaz (Barion, SimplePay, InstantCash, PastPay, stb.), azonban ezek a Shoprenter esetében az alap csomagban nincsenek benne, míg az Unas esetében igen. Kisebb induló webshopok számára ez egyértelműen az Unas felé billenti a mérleg nyelvét.

SEO az Unas és a Shoprenter esetén

A technikai SEO részletein túljutva érdemes megvizsgálni, miért fontos egy bérelhető rendszer számára a precíz SEO. Mivel a bérelhető rendszerek bizonyos értelemben egymás másolatai, és ezeket a rejtett azonosságokat a Google felismeri, nehéz technikai értelemben kitűnni. Egy bérelhető fejesztés esetén például a kód mérete vagy az oldal betöltési sebessége adott, hiszen a technikai háttér nincs a mi kezünkben, ahogy a szerver lokációja vagy más paraméterei sem. Másképp kell tehát kitűnni.

A megkülönböztethetőségnek fontos eleme az offsite és az onsite SEO. Az offsite SEO kevésbé függ a konkrét rendszertől, hiszen a ránk mutató linkek számából, a ránk hivatkozó tartalmak minőségéből áll. Egy bérelhető webshopra éppen úgy lehet fizetett, máshol megjelenő PR cikkekből forgalmat generálni, mint egy egyedi fejlesztésre, ebben tehát azonos a Shoprenter és az Unas is.

Az onsite SEO már más kérdés. Ez elsősorban két dologtól függ:

1. a tartalmi minősége, mennyisége
2. a tartalom keresőrobotok számára való optimalizáltsága

Az első pontért mi magunk vagyunk felelősek: milyen minőségű és mennyiségű termékleírással, bloggal, magazinnal vagy más tartalmi- és landing-oldalakkal rendelkezünk? Ez a marketing stratégia részét képező kérdés, ami éppen úgy piactól és céloktól függ, mint bármilyen más webshopnál, legyen az Unas vagy Shoprenter.

A tartalom optimalizálása, azaz a hagyományos értelemben vett SEO már más kérdés. Ezen múlik az, hogy az egyes keresőrobotok mit látnak valójában a bérelhető rendszerünkből, majd pedig hogyan rangsorolják azt, azaz milyen helyezéseket érhetünk el egyes kulcsszavakra. Ez nagyon fontos, mert a jól kulcsszavazott, tervezetten készített tartalmak sem érnek semmit, ha technikai értelemben rossz a tálalásuk.

Az Unasnak technikai SEO terén az előnyére szokták írni, hogy alap sablonjai a speed testeken sokkal jobban rangsorolnak, mint a Shoprenter, ami pedig a tartalmak jobb rangsorolását is jelenti. Ezzel szemben az Unastól egyedi, akár SEO-ra vonatkozó fejlesztést csak a saját csapatuktól lehet kérni, míg a Shoprenterrel ma már sok külsős szakember is foglalkozik.

SEO konfigurálásának szemszögéből a legtöbb vélemény a Shoprentert hozza ki győztesen, mivel egyszerűbb SEO beállítást tesz lehetővé a bérlők számára. Ez egy kezdő felhasználó vagy induló webshop számára előnyösebb, ráadásul a Shoprenter több tudásanyagot és támogatást is nyújt ezen a téren, profik azonban az Unasban is elérhetik a hasonló hatékonyságot.

Bővítési lehetőségek egyedi fejlesztésekkel

Ahogy az imént említettük már, minden bérelhető rendszer Achilles-sarka az egyedi igény, és az azzal kapcsolatos fejlesztési költség. Bár mindkét platformnál lehetőségünk van saját funkciókat kérni, ezek teljes fejlesztési költségét viselnünk kell, tehát itt nem érvényesül a bérelhető motoroknál megoszló fejlesztési idő elve.

Igénytől függ, hogy milyen árajánlatot kapunk egy-egy fejlesztési kérésre, így ebben a kérdésben nehéz konkrét számokat mondani. A két rendszer valójában itt a piaci áraknak megfelelően árazódik, és mivel mindkét esetben nyitottak a saját megoldások elkészítésére, ez nem dönti el kettejük versenyét.

Az egyedi fejlesztéseknél érdemes megemlíteni a támogatás módját is. Mindkét webshop komoly supportot tart fenn. Bár a Shoprenter hétvégén is elérhető ilyen módon, az Unas általában sokkal gyorsabban reagál a megkeresésekre, ami fokozza a felhasználói élményt a bérlők számára.

Design és arculat

Bár mindkét rendszer admin felülete viszonylag jól használható, valamint ha külső feedel kapcsolnád össze, akkor az API dokumentációjuk is alapos és könnyen forgatható, ezekkel a vásárlód nem találkozik. Ő elsősorban a frontendet, azaz a “dizájnt” fogja látni. 

Az egyedi, UX szempontjából hatékony és jól megjegyezhető arculat, mely a céghez és a brandhez alkalmazkodik, komoly bizalmi elem és konverziónövelő tényező. A legtöbb márka a fejlődése során olyan tudatossági szintre jut, hogy következetesen próbál egyedi lenni és egyedi elemeket használni. Ezeket a bérelhető rendszerekben megtalálható sablonok csak részben tudják lekövetni.

Mind az Unas, mind pedig a Shoprenter esetében nagyon sok egyedi sablon közül választhatunk, amiket tovább paraméterezhetünk. A visszajelzések alapján a Shoprenter dizájnjai valamivel modernebbnek hatnak az Unashoz képest, de ez inkább ízlés kérdése, a marketingben pedig úgyis a konverziók száma dönti el a kérdést.

A finom részletek beállítása a Shoprenterben egyszerűbb és nem is igényel sok háttértudást. Az Unas esetében vannak dolgok, amiket csak a kód szintjén lehet átállítani, így ehhez már szükségünk lehet némi html és css ismeretre. Ezért ha ügyelsz a részletekre és az egyediségre, a Shoprenter jobb választás.

A UX kérdésében mindkét platform erősen próbálja követni a nemzetközi trendeket és a best practicet. A vásárlási folyamat a lehető legjobban le van egyszerűsítve, így a felhasználói élmény kérdésében csak részleteken lehetne elidőzni. A teljes folyamatban a standardizált fejlesztés miatt azonban közel azonos, és nem is nagyon lehet belenyúlni, csak egyedi fejlesztéssel.

Árazási modell

A Shoprenter és az Unas is havidíjas árazási konstrukcióval és belépő kedvezményekkel próbálja csábítani az ügyfeleket. A Shoprenter esetén négy csomagból (bronze, silver, gold és platinum) lehet választani, mindegyik esetében az első három hónap 14.970 forint (2024 közepi adatok), tehát a “beszoktatási” időszak alatt alig van költsége a szoftvernek, és ez a periódus kellőképpen hosszú is ahhoz, hogy komoly elköteleződést eredményezzen.

Az Unas három csomaggal (standard, premium és vip) kérhető, és a csomagok nagyjából a Shoprenter lehetőségei szerint skálázódnak mind tartalomban, mind pedig árban. Az alap csomag 4500 forint körül van havi szinten, a közepes 10 és 20.000 forint között, a teljes pedig 20.000 forint felett. Az Unas nem kedvezményes, hanem ingyenes időszakot biztosít a középső csomagjára, mely azonban csak 21 napig tart.

Mindkét rendszer esetében az árazási modell elsősorban a feltölthető tételek száma szerint limitál. A legtöbb webshopot valószínűleg ez fogja korlátozni, de emellett vannak más szempontok is (bankkártyás fizetés belefoglalása, szűrési funkciók, remarketing lehetőségek, stb.). Azt, hogy hosszú távon melyik az olcsóbb, elsősorban majd az dönti el, hogy mennyi egyedi fejlesztési és/vagy adminisztrációs költséggel kell számolnunk, általában véve és hosszabb időtávot nézve azonban az Unas olcsóbb, mint a Shoprenter.

Shoprenter vs. Unas

Nehéz végszót mondani, hiszen bizonyos területeken az Unas az erősebb, máshol pedig a Shoprenter. Érdemes őket egy mátrixba tenni: