Ez a cikk nem a technológiáról szól. Arról szól, hogy ha a platform ilyen tempóban változik, mit érdemes felépíteni, és mit nem érdemes a platform mostani viselkedésére alapozni.

Kulcstanulságok

• A GEM a Meta hirdetési alapmodellje, ami Facebookon és Instagramon is a hirdetésajánlás alatt fut. Több ezermilliárd ritka és több milliárd sűrű paraméterrel dolgozik.
• A Meta 12 hónap alatt négyszerezte a tanításra fordított számítást, és megduplázta a tanítás hatékonyságát 20-25 százalékos kihasználtságra.
• A bejelentés egyetlen hirdetői eredményt sem közöl. Nincs benne konverzió, bevétel vagy megtérülés. Ez mérnöki hatékonysági anyag.
• A Meta maga négy korlátot is felsorol, köztük azt, hogy az eredmények általánosíthatósága más rendszerekre nem tisztázott.
• Neked ebből a tempó a hasznos információ: a platform viselkedésére épített tudás gyorsan romlik, a saját eszközeid nem.
• Négy dolog marad a tiéd platformváltozás után is: az ajánlat, a saját mérésed, a kreatív könyvtárad és a közvetlen kapcsolatod a vevőddel.

Mit tett közzé a Meta, és mi az a GEM?

A GEM a Meta hirdetési alapmodellje, ami a Facebook és az Instagram hirdetésajánlása alatt fut. Hibrid felépítésű: több ezermilliárd ritka beágyazási paramétert és több milliárd sűrű paramétert kombinál, és mind felhasználói viselkedésen, mind hirdetéstartalmon tanul.

A bejelentés arról szól, hogyan tanítják ezt a modellt. Nem arról, mit tud a hirdető megnyerni vele.

Egy dolgot érdemes tudni a szerkezetéről, mert a cikk többi része erre épül. A modell kétféle bemenetet használ: sorozatjellegűt, vagyis a felhasználó tevékenységi előzményét, és nem sorozatjellegűt, vagyis például helyet vagy a kreatív reprezentációját. A kreatív tehát nem külön ügy, hanem a modell bemenete.

Miért nem elég ehhez a nyelvi modellek infrastruktúrája?

Mert a nyelvi modellekre kihegyezett tanítási infrastruktúra nem vihető át közvetlenül az ajánlórendszerekre. A Meta négy konkrét eltérést nevez meg, és ezek magyarázzák, miért kellett külön mérnöki munka.

• Egyenetlen hosszú bemenetek. A felhasználói előzmények hossza eltér, a kitöltés pedig pazarlás. A Meta szerint az erre kifejlesztett megoldásuk a kitöltésből származó számításveszteség felét megszünteti.
• Sokféle figyelmi mintázat. Nem egyetlen figyelmi séma van, hanem több, és ezek nem szimmetrikusak.
• Memóriakötött műveletek. Nem a számítás a szűk keresztmetszet, hanem az adatmozgatás.
• Numerikus érzékenység. A kattintási és konverziós valószínűség előrejelzése érzékeny, ezért a szokásos alacsony pontosságú tanítás önmagában nem elég.

Ezt azért érdemes tudni, mert hitelesíti a tempót. Nem marketinganyagról van szó, hanem konkrét mérnöki problémákról és a rájuk adott válaszokról.

A szám, ami neked számít

A Meta 12 hónap alatt négyszeresére növelte a tanításra fordított számításkapacitást, és a végponttól végpontig mért tanítási hatékonyságot megduplázta 20-25 százalékos kihasználtságra. A kettő együtt azt jelenti, hogy nem csak több gépet tettek a feladat alá, hanem a meglévőt is jobban használják.

Egy hirdetőnek ebből nem az abszolút szám érdekes, hanem az ütem. Ha egy platform a hirdetésajánló modelljének tanítását egy éven belül négyszerezi, akkor a rendszer viselkedése is ilyen ütemben mozdul.

Ennek egy kellemetlen következménye van. Az a tudás, ami arról szól, hogy a platform most éppen hogyan viselkedik, romlandó. Nem hibás, csak rövid ideig érvényes. Aki erre épít folyamatot, annak újra és újra át kell építenie.

Mit jelent ez a te kampányaidban?

Azt jelenti, hogy érdemes szétválasztani a platformra épített és a saját eszközökre épített munkát. Az első romlandó, a második nem.

Platformra épített, tehát romlandó: a mostani kampányszerkezet, a mostani célzási beállítások, a mostani ajánlattételi trükkök, és minden olyan folyamat, ami egy adott felület logikájára van szabva. Ezek nem értéktelenek, csak tervezz azzal, hogy módosítani kell őket. A platformváltozások hatását a piac egyszer már végigélte, és akkor is a felkészültség döntött, nem a felkészülés hiányának a mértéke.

Saját eszköz, tehát tartós: az ajánlat, a mérési és adatrendszered, a kreatív anyagaid, és a közvetlen elérésed a vevőidhez. Ezek platformfüggetlenek.

Ez nem azt jelenti, hogy ne foglalkozz a platformmal. Azt jelenti, hogy ha választani kell, hova tedd a következő tíz munkaórát, akkor a tartós oldal általában többet hoz.

Négy dolog, ami platformváltozás után is a tiéd

Ez a négy tétel akkor is megmarad, ha a hirdetési rendszer holnap átalakul. Egyik sem technikai kérdés, és egyik sem oldható meg beállítással.

Az ajánlat. Ha a piac akarja, amit adsz, azt minden rendszer könnyebben találja meg. Ha nem akarja, semmilyen modell nem javítja meg. Az ajánlat a legdrágább és a legtartósabb eszközöd.

A saját mérésed. Ha csak a hirdetési felület számait látod, akkor a platformmal együtt változik a valóságérzeted is. Ha a saját rendszeredben tudod, melyik érdeklődőből lett bevétel, akkor van egy fix pontod. A martech rendszer építési hibái itt közvetlenül visszaütnek, és a digitális analitika ebben nem riportgyártás, hanem a fix pont megteremtése.

A kreatív könyvtárad. A hirdetés tartalma a modell bemenete, tehát a felhasználható anyagok készlete valódi eszköz. Egy rendezett, visszakereshető kreatív készlet platformváltozás után is használható, egy egyszer felhasznált fájl nem.

A közvetlen kapcsolat. Lista, előfizető, visszatérő vevő, ismert kapcsolattartó. Ez az egyetlen csatorna, aminek a szabályait nem más írja. Az automatizálás itt segít, de csak akkor, ha van kit elérni.

Amit a Meta maga is korlátnak nevez

Ez a szakasz azért van itt, mert a bejelentés végén a Meta felsorol néhány megoldatlan pontot, és ez a piaci kommunikációból általában kimarad. Négy tételt nevez meg.

Az ultraalacsony pontosságú számítás numerikus stabilitása külön kezelést kíván, tehát nem megoldott, hanem kordában tartott probléma. A terhelés kiegyensúlyozása a javítások után is elmarad az ideálistól, a Meta szerint iterációnként körülbelül 15 százalékos réssel. A memóriaigény továbbra is korlát a nagy ritka tábláknál. És a negyedik a legfontosabb: a Meta kifejezetten kimondja, hogy az eredmények az ő hibrid ajánlórendszeri felépítésére vonatkoznak, és az általánosíthatóságuk nem tisztázott.

Ez a negyedik pont az, amit érdemes megjegyezni. Ha maga a szerző sem állítja, hogy az eredmény átvihető, akkor a piacon terjedő általánosítások sem támaszkodhatnak rá.

Amit ne olvass ki ebből

Három dolog, amit ez az anyag nem mond ki, és amit rendszeresen mégis kiolvasnak a platformbejelentésekből.

Nem mond hirdetői eredményt. A bejelentésben nincs konverziószám, bevételhatás, megtérülés vagy kampányteljesítmény. Aki ebből azt vezeti le, hogy a hirdetéseid ennyivel jobbak lesznek, az olyat állít, ami nincs a szövegben.

Nem mond arányt a te fiókodra. A négyszeres tanítási kapacitás a Meta belső mérnöki mutatója. Nem konvertálható át semmilyen hirdetői mérőszámra.

Nem mondja, hogy a beállítási munka fölösleges. Azt mondja el, milyen tempóban javul a rendszer. Hogy ez nálad milyen kampányszerkezettel jár együtt, az mérés kérdése.

Gyakori kérdések

Mi az a GEM a Meta hirdetéseiben?

A GEM a Meta hirdetési alapmodellje, ami a Facebook és az Instagram hirdetésajánlása alatt fut. Hibrid felépítésű: több ezermilliárd ritka beágyazási paramétert és több milliárd sűrű paramétert kombinál, és felhasználói viselkedésen és hirdetéstartalmon egyaránt tanul.

Mennyivel lesznek jobbak a hirdetéseim ettől?

Erre a bejelentés nem ad választ, mert nem közöl hirdetői eredményt. A benne szereplő számok a modell tanításának hatékonyságáról szólnak, nem kampányteljesítményről. Bármilyen konkrét hirdetői ígéret ebből nem vezethető le.

Mit jelent az, hogy négyszeresére növelték a tanítást?

Azt, hogy 12 hónap alatt négyszer annyi számítási munkát fordítanak a modell tanítására, és közben a tanítás hatékonyságát is megduplázták. Ez a platform fejlődési ütemének mutatója, nem a te eredményed mutatója.

Akkor ne foglalkozzam a kampánybeállításokkal?

Ebből az anyagból ez nem következik. A beállítási munka továbbra is szükséges, csak rövidebb ideig érvényes. Ezért érdemes mellé olyan eszközöket építeni, amiket egy platformváltozás nem ír át.

Mi az, ami platformváltozás után is megmarad?

Négy dolog: az ajánlat, a saját mérési és adatrendszered, a kreatív anyagaid készlete, és a közvetlen elérésed a vevőidhez. Ezek egyike sem a platform tulajdona.

Honnan tudom, hogy túl sokat építettem a platformra?

Onnan, hogy egy felületi változás után nem tudod, mennyit érnek a marketingszámaid. Ha csak a hirdetéskezelő adataiból tudod megítélni a teljesítményt, akkor a saját mérésed hiányzik.

Következő lépés

Ha most azt látod, hogy minden platformváltozás után újra kell tervezni a marketinget, akkor általában nem a platformmal van a gond, hanem azzal, hogy kevés a platformfüggetlen eszköz mellette. Ezt egy ülésben fel lehet mérni: mit tudsz a saját rendszeredből a vevőidről, és mit csak a hirdetési felületről.

Ha ehhez kellene egy külső szem, írj nekünk.

Források

• Meta Engineering: Training GEM at LLM scale, Meta’s ads recommendation foundation model (2026-08-03). https://engineering.fb.com/2026/08/03/ml-applications/training-gem-at-llm-scale-meta-ads-recommendation-foundation-model/

Ez az útmutató az ügyfél oldaláról íródott. Nem azt mondja meg, milyen jó egy ügynökség, hanem azt, hogy mit kérdezz, mit fogadj el válasznak, és mikor állj fel az asztaltól. Magyar SaaS-cégekre szabva, mert a nemzetközi checklistek két dolgot rendre kihagynak: hogy innen a legtöbb szoftvercég külföldre ad el, és hogy előfizetéses modellnél a lefoglalt megbeszélés még nem eredmény.

Kulcstanulságok

• Előbb dőljön el, kell-e ügynökség. Ha nincs éles ügyfélprofilod, vagy nincs ki felvegye a telefont, az ügynökség csak gyorsabban égeti a pénzt. Hogy ez nagy értékű terméknél mit jelent a gyakorlatban, arról külön cikkünk szól.
• Az elszámolási modell megmondja, mit fogsz kapni. Aki megbeszélésre kap pénzt, megbeszélést szállít. Az még nem bevétel.
• Előfizetéses modellnél a lemorzsolódás visszaszámol a lead minőségére. Egy három hónap alatt kilépő ügyfél veszteség.
• Kilenc kérdés dönti el a dolgot. Ebből három kizáró: mit hívnak leadnek, mi az adatkezelés jogalapja, és ki fog ténylegesen dolgozni a fiókodon.
• Magyar sajátosság: a nyelvi piac, a kizárólagosság egy kis piacon, és az alvállalkozói lánc. Ezekre külön rá kell kérdezni.
• A szerződés hossza a felfutási időhöz igazodjon, ne az ügynökség pénzügyi tervéhez.

Mi az a B2B lead generáló ügynökség, és mi nem az?

A B2B lead generáló ügynökség olyan külső szolgáltató, amely azonosítja és megkeresi a potenciális ügyfeleidet, majd érdeklődést vagy megbeszélést ad át az értékesítésednek. Jellemzően hideg emailt, LinkedIn-megkeresést, telefont, fizetett hirdetést vagy ezek kombinációját használja.

Amit nem csinál: nem ad el helyetted. A tárgyalást, az ajánlatot, az árazást és a lezárást a te csapatod viszi. Aki ennél többet ígér, vagy nem ezt a szolgáltatást árulja, vagy nem mondott igazat.

Érdemes elválasztani három dolgot, amit a piacon gyakran egy néven futtatnak:

• Lista- és adatszolgáltatás. Kapsz kapcsolatokat, a megkeresést te viszed.
• Kimenő ügyfélszerzés. Az ügynökség keres meg, és megbeszélést ad át.
• Kereslet-generálás. Tartalom és hirdetés, hogy téged keressenek meg. Ez már több marketingcsatorna összehangolt munkája.

Ezek eltérő időtávon térülnek. Ha a harmadikat várod, de az elsőt vetted meg, hiába jó a szolgáltató, rossz lesz az eredmény. Amikor tehát lead generálás ügynökséget keresel, először azt döntsd el, a három közül melyiket akarod megvenni. A teljes képhez, tehát hogy ezek hogyan állnak össze egy folyamattá, itt van egy áttekintés a B2B lead generálásról.

Először: tényleg ügynökség kell?

Három helyzetben az ügynökség nem megoldás, hanem gyorsítás egy rossz irányba. Érdemes ezt őszintén végigvenni, mielőtt bárkitől ajánlatot kérsz.

Ha még nem tudod, ki a jó ügyfeled. Ha az elmúlt tíz ügyfeled között nincs felismerhető minta, akkor a célzáshoz szükséges bemenetet nem tudod megadni. Az ügynökség vagy a saját tippjét fogja használni, vagy szélesre nyit, és mindkettő drága. Ilyenkor előbb az kell, hogy a meglévő ügyfeleidet átnézd: melyik maradt bent, melyik hozott ajánlást, melyiknél volt rövid az értékesítési ciklus. Erről, tehát az ügyfél tudatos kiválasztásáról, külön is érdemes gondolkodni, mielőtt bárkit megbízol.

Ha nincs, aki felvegye. A kimenő ügyfélszerzés akkor működik, ha az érdeklődésre gyorsan reagál valaki. A Harvard Business Review 1,25 millió érdeklődést feldolgozó 2011-es vizsgálata szerint azok a cégek, amelyek egy órán belül reagáltak egy weben beérkezett érdeklődésre, közel hétszer nagyobb eséllyel jutottak érdemi beszélgetésig a döntéshozóval, mint akik csak egy órával később léptek. A vizsgálat amerikai és beérkező érdeklődésre vonatkozik, de a tanulság a kimenő ügyfélszerzésre is áll: ha nálad a válasz két nap, az ügynökség hiába szállít.

Ha még nincs ismételhető értékesítésed. Ha eddig minden ügyfelet az alapító zárt le, egyedi megállapodással, akkor nincs mit méretezni. Az ügynökség mennyiséget hoz egy folyamatba, ami még nem folyamat.

Ez nem azt jelenti, hogy várni kell a tökéletes pillanatra. Azt jelenti, hogy ha a három közül bármelyik igaz rád, azt előbb érdemes rendezni, mert utána ugyanaz a pénz többszörösét hozza.

Mit vásárolsz valójában: a négy elszámolási modell

Az elszámolási modell nem árazási részletkérdés. Ez határozza meg, hogy az ügynökség mire fogja optimalizálni a munkáját, amikor te épp nem nézel oda.

A leadenkénti és a megbeszélésenkénti elszámolás elsőre vonzóbb, mert úgy tűnik, csak eredményért fizetsz. A gyakorlatban ezek a modellek tolják leginkább a mennyiséget a minőség rovására, hacsak nincs írásban rögzítve, mi számít leadnek, és mi történik, ha valaki nem felel meg.

A havidíjas modell akkor jó, ha te is látod a munkát: hozzáférsz a küldőrendszerhez, látod a listát, látod a szövegeket. Ha nem látod, akkor a havidíj egy fekete doboz.

A vegyes modell a leggyakoribb ésszerű kompromisszum. Az alacsonyabb havidíj fedezi a felépítést, az eredménydíj pedig közös érdekké teszi, hogy jó legyen, ami átjön.

Egy nemzetközi viszonyítási pont, hogy legyen mihez mérni: amerikai szakmai összeállítások többcsatornás kimenő ügyfélszerzésnél jellemzően havi 3 000 és 15 000 dollár közötti díjsávot említenek. Ez a magyar árszinttel nem összehasonlítható, és nem is elsődleges kutatás, viszont arra jó, hogy lásd, ez sehol nem olcsó szolgáltatás. Ha valaki nagyságrendekkel olcsóbbat ígér ugyanezzel a tartalommal, akkor vagy mást csinál, vagy kevesebbet.

A SaaS-csapda: a megbeszélés még nem eredmény

Itt válik el a SaaS-cég minden más B2B-cégtől, és itt bukik el a legtöbb ügynökségi együttműködés.

Ha egyszeri projektet adsz el, a megbeszélés jó közelítés a bevételhez. Ha előfizetést adsz el, akkor nem az. Egy rosszul illeszkedő ügyfél aláír, majd három hónap múlva kilép. Addigra elköltötted rá az akvizíció költségét, az onboarding munkaóráit és az ügyfélszolgálat idejét. Ez a szerződés összességében pénzbe került.

Vagyis a lead minősége nálad nem a megbeszélésnél dől el, hanem hónapokkal később, a megújításnál. Ezt a számítást végigvezettük egy külön cikkben, ha érdekel a konkrét matematika: lead generálás SaaS cégeknél. Ez két gyakorlati következménnyel jár.

Az ügynökséget vissza kell kötni a lemorzsolódáshoz. Nem úgy, hogy felelőssé teszed a terméked megtartásáért, mert az nem az ő dolga. Úgy, hogy a riportjában megjelenik, mi lett a hozott ügyfelekkel: hány aktiválódott, hány maradt bent 90 nap után. Ha ezt nem hajlandó nézni, akkor a mennyiséget fogja tolni.

A minősítési kritériumnak tartalmaznia kell az illeszkedést, nem csak a vásárlási szándékot. Nem elég, hogy a másik oldalon van pénz és igény. Az is kell, hogy a terméked tényleg megoldja a problémáját. Ezt előre meg lehet fogalmazni: cégméret, iparág, meglévő rendszerek, csapatméret, használati eset. Ami nem fér bele, azt vissza kell utasítani, még ha be is fér a naptárba.

Ha termékvezérelt a modelled, más ügynökség kell

Ha van ingyenes próbaverziód vagy önkiszolgáló belépőd, akkor az ügyfélútvonal egy része a terméken belül zajlik, nem az értékesítésnél. Ez az ügynökség munkáját is átírja, és a legtöbben nincsenek erre felkészülve.

A döntő szempont az, mennyi idő alatt jut el a felhasználó az első valódi eredményig a termékedben. Ha ez rövid, akkor kártékony mindenkit demóra terelni. Ha hosszú, mert integráció vagy adatbetöltés kell hozzá, akkor viszont pont az emberi kísérés hiányzik, és az önkiszolgáló út egyedül kevés.

Amit ilyenkor rosszul szoktak csinálni:

• A próbaverzió megkerülése. Az ügynökség megbeszélésre terel mindenkit, mert azért kap pénzt. Közben az a felhasználó, aki magától regisztrált volna és két nap alatt megértette volna a terméket, most vár egy demóra.
• Regisztráció mint eredmény. A másik véglet: a próbaverziós regisztrációt jelentik eredményként. Az önkiszolgáló regisztrációk nagy része soha nem aktiválódik, tehát ez a szám önmagában nem mond semmit.
• Kettős érintés. Az ügynökségi sorozat és a termék saját email-folyama ugyanannak az embernek megy, egymásról nem tudva. Ez nem csak zavaró, hanem a kézbesíthetőségnek is árt.

Amit kérdezz meg, ha termékvezérelt vagy: hol adja át az ügynökség a felhasználót a terméknek, és hol veszi vissza. Egy jó válasz konkrét: például a regisztráció után az ügynökség leáll, és csak akkor lép be újra, ha a felhasználó elért egy adott használati pontot, de nem hívott meg további kollégát. Aki erre általánosságban válaszol, az nem csinálta még.

A kilenc kérdés, amit fel kell tenned

Ez az útmutató lényege. Mindegyikhez tartozik, hogy mi a jó válasz, és mi az, amire fel kell figyelni. Az első három kizáró: ha ezekre nincs rendes válasz, a többi már nem számít.

1. Mit hívtok leadnek? (kizáró)

Jó válasz: írásban rögzített, ellenőrizhető kritériumsor. Cégméret, szerep, iparág, és ami a leggyakrabban hiányzik: mi az, ami kizár. Plusz megnevezik, mi történik, ha valaki nem felel meg, tehát van visszautasítási mechanizmus. Ha a szolgáltató a leadek típusaival dolgozik, kérd el, hol húzza meg a határt az MQL és az SQL között.

Vörös zászló: „aki érdeklődést mutat”. Ez nem definíció. Ha nincs írásban, akkor a szerződés végén az ő értelmezése lesz az érvényes.

2. Mi az adatkezelés jogalapja? (kizáró)

Jó válasz: meg tudja nevezni, honnan van a kapcsolati adat, hogyan ellenőrizték, és milyen jogalapon keresi meg. Van adatfeldolgozói szerződés, és tudja, mi történik leiratkozási vagy törlési kérésnél.

Vörös zászló: „ezzel ne foglalkozz, ez a mi dolgunk”. A GDPR szerint az adatkezelő te vagy, tehát a kockázat nálad marad. Ha valaki megvett listákkal dolgozik és nem tudja megmondani, honnan vannak, az a te problémád lesz.

Ez tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Nagyobb szerződés előtt érdemes jogásszal átnézetni a felállást.

3. Kik fognak ténylegesen dolgozni rajta? (kizáró)

Jó válasz: megnevezi a konkrét embereket, a heti óraszámot, és azt, hogy ki alvállalkozó. Az alvállalkozó önmagában nem baj, a kiszámíthatatlan lánc az.

Vörös zászló: az értékesítési beszélgetést a tulajdonos viszi, a munkát utána nem látott gyakornokok. Kérdezd meg, hogy az, aki most itt ül, benne lesz a heti egyeztetésen.

4. Kinek adtatok el eddig pontosan?

Jó válasz: két-három olyan ügyfél, amelyik a tiédhez hasonló méretű és modellű. Ismerik a te ügyfeleid tipikus kifogásait anélkül, hogy elmondanád nekik. Adnak referenciát, akivel beszélhetsz.

Vörös zászló: tíz iparág az esettanulmányok között, mindegyikből egy. A magyar piacon ez gyakori, mert kicsi a piac, tehát nem automatikus kizáró ok. De akkor legalább a módszertani illeszkedést mutassák meg.

5. Melyik nyelvi piacon tudtok futni?

Jó válasz: konkrétan megmondja, mely nyelveken van anyanyelvi szintű szövegírója és válaszkezelése. Ha német piacra mész, a magyar akcentusú német email nem működik.

Vörös zászló: „angolul mindenhol lehet”. A DACH-piacon és a francia piacon ez nem igaz. Ez a magyar SaaS-cégek egyik leggyakoribb elrontott döntése, mert itthon a piac kicsi, tehát a legtöbben exportálnak, de a beszállítót magyar referenciák alapján választják.

6. Hogyan épül a lista, és honnan van az adat?

Jó válasz: megnevezi az adatforrásokat, és elmondja, hogyan szűr. A jó ügynökség vételi jelzésekre időzít: friss finanszírozás, toborzás egy adott pozícióra, új piacra lépés, technológiaváltás. Ezek megmutatják, hogy most van nyitva az ablak.

Vörös zászló: csak cégméret és iparág szerinti szűrés. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanaz megy ki, csak más névvel.

7. Mi a kézbesíthetőségi felállás?

Jó válasz: külön küldődomaineket használ, nem a fő céges domainedet. Bemelegíti őket, korlátozza a napi mennyiséget, és figyeli a visszapattanást. Meg tudja mondani, mit csinál, ha romlik a kézbesítés.

Vörös zászló: a te éles domainedről akar tömegesen küldeni. Ha ezt engeded, a rendszeres céges leveleid is a spam mappában végezhetik, és ezt utólag hónapokba telik helyrehozni.

8. Mi történik a megbeszélés után?

Jó válasz: van átadási pont, és van írásos megállapodás arról, mi kerül a CRM-be. Az érdeklődőt, aki most nem aktuális, nem dobja el, hanem van rá utánkövetés. Elmondja, hány érintés után szokott jönni a válasz, és nem áll le kettő után.

Vörös zászló: a megbeszéléssel véget ér a felelősség. A tapasztalat az, hogy a válaszok jelentős része az ötödik, hatodik megkeresés után érkezik. Aki kettő után lezárja a kapcsolatot, az a munka nagyobbik felét hagyja bent.

9. Mi a szerződés hossza, és hogyan lehet kiszállni?

Jó válasz: rövidebb kezdeti szakasz, utána hosszabbítás. Világos felmondási idő. A felépített eszközök, tehát a lista, a küldődomainek és a szövegek, a szerződés végén nálad maradnak.

Vörös zászló: egyéves elköteleződés teljesítménykapu nélkül. Ugyanígy rossz jel, ha a felmondási díj több mint egy havi díj, vagy ha a domainek az ügynökség nevén maradnak.

Egy fontos ellensúly: a túl rövid szerződés is rossz. A kimenő ügyfélszerzés felfutása hetekben nem mérhető. Előfizetéses modellnél az értékesítési ciklus és a megújítás miatt hónapok kellenek ahhoz, hogy egyáltalán lásd, működik-e. Aki két hét után eredményt ígér, az vagy nem érti, vagy nem mondja el.

Magyar sajátosságok, amiket a nemzetközi listák kihagynak

A piac kicsi, tehát a kizárólagosság nehezebb. Nemzetközi útmutatók javasolják, hogy kérj területi vagy iparági kizárólagosságot. Itthon ez sokszor irreális: ha van négy ügynökség, aki ért a te szegmensedhez, nem tudod mindegyiktől elvárni, hogy csak veled dolgozzon. Reális kérés helyette: nevezd meg azt a három-öt közvetlen versenytársat, akikkel nem dolgozhat egyszerre, és ezt tedd a szerződésbe.

A legtöbb magyar SaaS exportál. Ez visszahat a beszállítóválasztásra. Ha az árbevételed nagyobbik része külföldről jön, akkor a magyar piaci referencia kevesebbet ér, mint az, hogy tud-e a célpiacod nyelvén dolgozni.

Az alvállalkozói lánc gyakori. Sok magyar ügynökség két-három fős mag, aki szabadúszókkal dolgozik. Ez működhet, de akkor tudni akarod, ki a mag, mi történik szabadságkor, és mi a helyettesítés rendje.

A referencia-ellenőrzés itt könnyebb. Kicsi a piac. Egy-két üzenet a LinkedInen olyan volt ügyfélnek, akit nem az ügynökség ajánlott, többet ér, mint bármelyik esettanulmány. Ezt érdemes kihasználni.

Pontozótábla: két ügynökség összehasonlítása

Adj minden kérdésre 0-tól 3-ig pontot, tehát összesen 27 pont adható. A nulla azt jelenti, hogy nem volt rá érdemi válasz, a három azt, hogy konkrét, ellenőrizhető és írásba adható.

Az olvasat egyszerű:

• Bármelyik kizáró szempont nulla: ne szerződj, függetlenül az összpontszámtól és az ártól.
• 20 pont felett: komolyan vehető, érdemes rövid próbaszakasszal indulni.
• 14 és 20 között: csak akkor, ha a hiányzó részt te tudod pótolni belülről.
• 14 alatt: olcsóbb lesz belül megcsinálni, még ha lassabb is.

Két ügynökséget mindig ugyanazzal a kérdéssorral hasonlíts össze, ugyanabban a sorrendben. A prezentációk összehasonlíthatatlanok, a válaszok nem.

Hogyan nézzen ki az első 90 nap

Ha megvan a döntés, a próbaszakasz felépítése többet számít, mint a szerződéses ígéretek. Egy működő minta:

• 1-3. hét. Felépítés. Ügyfélprofil pontosítása, üzenetek, lista, technikai beállítás, domainek bemelegítése. Ebben a szakaszban nem lesz eredmény, és ez normális. Amit itt kérj: hadd lásd a listát és a szövegeket, mielőtt kimennek.
• 4-8. hét. Első hullám és tanulás. Itt már látszik a nyitási és válaszarány. Az első megbeszélések inkább a célzásról adnak információt, mint a bevételről.
• 9-12. hét. Kiigazítás. Ha egy szegmens jobban reagál, oda kell koncentrálni. Itt derül ki, hogy az ügynökség tanul-e az adatból, vagy csak ismétel.

A 90. napon egy dolgot kell eldöntened: nem azt, hogy megtérült-e, hanem azt, hogy látszik-e ismételhető minta. Előfizetéses modellnél a megtérülést ilyen korán nem is lehet megítélni.

Gyakori kérdések

Mennyibe kerül egy B2B lead generáló ügynökség Magyarországon?

Nincs egységes piaci ár. A díj az elszámolási modelltől függ: havidíj, leadenkénti, megbeszélésenkénti vagy vegyes elszámolás. Ártárgyalás előtt azt tisztázd, mi tartozik bele a felépítésbe, mi számít külön költségnek, és mi történik, ha nem teljesül a vállalt mennyiség.

Mennyi idő alatt hoz eredményt egy lead generáló ügynökség?

A felépítés jellemzően néhány hét, az első megbeszélések ezután jönnek. Előfizetéses modellnél a megtérülés csak hónapokkal később ítélhető meg, mert a bevétel a megújításnál realizálódik.

Legális a hideg email B2B-ben az EU-ban?

Céges kapcsolattartók üzleti célú megkeresése bizonyos feltételekkel lehetséges, de a jogalapot, a tájékoztatást és a leiratkozás lehetőségét rendezni kell. Az adatkezelő a megbízó marad akkor is, ha ügynökség küldi a leveleket. Konkrét felállás előtt érdemes jogi véleményt kérni.

Mi a különbség a lead és a megbeszélés között?

A lead egy kapcsolat, aki megfelel a meghatározott feltételeknek, és jelzett valamilyen érdeklődést. A megbeszélés egy naptárba került időpont. Egy megbeszélés nem feltétlenül minősített, és egy lead nem feltétlenül vezet megbeszéléshez. A szerződésben mindkettőt külön kell definiálni.

Saját csapat vagy ügynökség legyen?

Az ügynökség gyorsabban indul, mert kész felállása és tapasztalata van. A saját csapat hosszabb távon olcsóbb és bent tartja a tudást, de a felvétel és a betanítás hónapokat vesz el. Sok cégnél az a jó sorrend, hogy ügynökséggel megtalálják a működő mintát, majd azt viszik be a házba.

Mit vigyek magammal, ha véget ér az együttműködés az ügynökséggel?

A listát, a küldődomaineket, a szövegeket, a mérési beállításokat és a CRM-adatokat. Ezt előre, a szerződésben kell rögzíteni, mert utólag már nem tárgyalási helyzet.

A döntés előtti utolsó lépés

A legtöbb rossz ügynökségválasztás nem azért történik, mert rossz volt a szolgáltató. Azért történik, mert nem volt tiszta, hol akad el ma a folyamat, tehát nem volt mihez mérni az ajánlatot.

Mielőtt bárkivel szerződsz, érdemes megnézni, mi látszik kívülről a cégedről, mennyi keresés van a megoldásodra, és hol szakad meg az út az érdeklődéstől az első beszélgetésig. Ha ez megvan, az ügynökségi ajánlatok hirtelen összehasonlíthatóvá válnak.

Ha ebben kell egy külső szem, a Kontext AI-radar diagnosztikájával átnézzük, hol tart most a folyamatod, és mi az, amit előbb érdemes rendezni, mint kiszervezni. Írj nekünk, és megnézzük együtt.

Közép-Európából nézve könnyű legyinteni rá: ez egy amerikai, vállalati mérettartományú világ. Csakhogy ami ott a színpadon témává válik, az nálunk 12-18 hónappal később megjelenik a középvállalati kereskedők és az őket kiszolgáló szoftvercégek napi döntéseiben. Ezért érdemes elolvasni, mit mutatott a 2026-os program, és lefordítani a saját piacunkra.

Négy témát emelünk ki, mert ezek nem divatszavak, hanem valós költségvetési és szervezeti mozgások.

1. Az AI átlépett a tanácsadóból a cselekvőbe

A tavalyi és tavalyelőtti konferenciák nyelve még a „generatív AI” és a „prediktív analitika” volt. 2026-ban a hangsúly az „agentic AI”-re tolódott, vagyis olyan rendszerekre, amelyek nem javaslatot adnak, hanem önállóan végrehajtanak. A BCG által vezetett fő előadás kifejezetten az autonóm tervezésről szólt, a Dollar General és a Deloitte közös szekciója pedig arról, hogyan javít meredeken a készlet-előrejelzés az AI segítségével egy alacsony árréses, magas volumenű környezetben.

Mit jelent ez a közép-európai kereskedőnek? Azt, hogy az AI-tól nem az üzenetek megfogalmazását várják majd, hanem a döntést: mikor rendeljen újra, milyen áron, melyik raktárból. Aki ma azzal próbál eladni, hogy „van egy AI-funkciónk”, az le fog maradni attól, aki azt mutatja meg, milyen döntést vesz le a vezető válláról. A gyakorlatban ez már ma is elérhető: egy jól beállított rendszer a szezonális termékeknél automatikusan jelez vagy rendel újra, mielőtt kifogynál, neked pedig csak a kivételekkel kell foglalkoznod.

A retail-tech cégeknek ez pozicionálási kérdés. Nem az AI megléte a különbség, hanem az, hogy a rendszer melyik emberi döntést váltja ki, és azt milyen bizonyítékkal teszi.

2. Automatizálás ott, ahol már áll egy raktár

A robotizáció nem állt le, de a fókusz elmozdult. A konferencia esettanulmányai nem új, zöldmezős megaberuházásokról szóltak, hanem meglévő hálózatok átalakításáról. A Lowe’s és a TGW Logistics közös előadása arról szólt, hogyan vontak össze több telephely szétdarabolt működését egy automatizált központba. Egy másik szekció a rugalmasan skálázódó automatizációt járta körbe, azt, hogy a rendszernek szezonálisan felfelé és lefelé is követnie kell a volument.

A tanulság közép-európai szemmel ismerős: a legtöbb kereskedőnek nem új raktára lesz, hanem a mostanit kell okosabbá tennie. Aki automatizálást ad el, annak a „brownfield” történet a hitelesebb: hogyan illeszthető a technológia a már meglévő folyamatba a működés megállítása nélkül. Konkrétan: kezdd azzal az egy lépéssel, ami a legtöbb kézi munkát viszi el a csúcson (jellemzően a komissiózás vagy a csomagolás), és onnan bővíts tovább.

3. A csatornák feloldódnak: unified commerce

A konferencia egyik legerősebb üzenete, hogy az „e-commerce logisztika” és a „bolti logisztika” különbsége gyakorlatilag megszűnt. A készletnek egységesnek kell lennie, függetlenül attól, honnan érkezik a rendelés. A Subway példája, húszezer helyszín egyetlen vak folt nélkül, azt mutatta, hogy a láthatóság ma nem kényelmi funkció, hanem márka- és élelmiszerbiztonsági kérdés.

Külön szekciót kapott a visszáruzás is. A Gap, a Mattress Firm, a Narvar és a Blue Yonder közös beszélgetése arról szólt, hogy a visszáru nem egyetlen lépés, hanem egy teljes rendszer: fizikai logisztika, ügyfélélmény és készlet-újrahasznosítás egyben. A szezonális online forgalom jelentős része, a ruházatban akár a harmada is visszajöhet januárban, ezért ezt előre tervezni kell, nem a roham közben megoldani.

Közép-Európában ez a rész a legközvetlenebb tanulság. A magyar és régiós webshopok többsége ma még külön kezeli a boltot, a webshopot és a visszaküldést. Aki ezt egy készletbe és egy látható folyamatba tudja húzni, az nemcsak költséget csökkent, hanem vásárlói bizalmat épít. A retail-tech cégek számára pedig a visszáru és a készlet-láthatóság a következő évek egyik legvilágosabb eladható témája. A unified commerce ezért szerepel előkelő helyen az e-commerce trendek 2026-os listáján a magyar webshopok számára is.

4. A rezilienciától az antifragilitásig, és a technológia emberi oldala

A negyedik vonal két dolgot köt össze. Egyrészt a kockázat már nem csak az időjárásról szól: a konferencia külön szekciót szentelt a szervezett árulopásnak és a szállítás közbeni biztonságnak, valamint a vámpolitikai bizonytalanságnak. Másrészt, és ez a meglepőbb, a program feltűnően emberközpontú maradt. A változáskezelés, a bevonás és a munkaerőhiány többet szerepelt, mint sok technológiai téma.

Az üzenet világos: a technológiai bevezetések nem a szoftverhibákon buknak el, hanem a szervezet ellenállásán. Egy legendás edző, Nick Saban főelőadói szereplése sem véletlen: az ellátáslánc végső soron csapat- és tehetségkérdés is.

Közép-Európában ez azért fontos, mert nálunk a technológiai beruházások gyakran ugyanezen a ponton csúsznak el. Nem a rendszer rossz, hanem senki nem vitte végig a csapaton. Aki retail-technológiát ad el, annak a bevezetés és a betanítás történetét is el kell adnia, nem csak a funkciót.

Mit kezdjen ezzel egy közép-európai szereplő

Ha kereskedő vagy, három kérdést érdemes feltenned még az idén:

• Egy készletben látom a boltot, a webshopot és a visszaküldést, vagy három külön szigetem van?
• Melyik ismétlődő döntést tudnám ma az első lépésben adatra bízni: az újrarendelését, az árazását, a készletátcsoportosítást?
• Ha holnap megállna a mostani raktáram, mennyire látnám előre a problémát?

Ha retail-tech vagy e-commerce szolgáltató vagy, a kérdés fordított: a terméked melyik kereskedői gondra válaszol ezek közül, és erről beszélsz-e a marketingedben, vagy csak a funkciólistát sorolod. A RILA program azt mutatja, hogy a piac már témák szerint gondolkodik: agentic AI, unified commerce, visszáru, reziliencia. Aki ezek köré rendezi a mondanivalóját, azt a vevő könnyebben helyezi el a fejében.

Mit tegyél a nagy őszi-téli szezon előtt

Ha ezt augusztusban vagy szeptemberben olvasod, akkor az év legfontosabb kereskedelmi időszaka előtt állsz: a Black Friday, a karácsony és az évvégi roham néhány hét múlva itt van. A fenti négy trend ilyenkor nem elmélet, hanem azon múlik, hogy a csúcsidőszak nyereség lesz vagy káosz. Öt dolgot érdemes még a szezon előtt rendbe tenned.

• Egy készletkép, mielőtt beindul a forgalom. Rakd egy helyre a bolt, a webshop és a visszaküldés készletét. A túlértékesítés és az elmaradt rendelés a csúcson fáj a legjobban, és akkor a legdrágább pótolni.
• A visszatérő döntéseket bízd adatra, ne megérzésre. Az újrarendelés, az árazás és a készletátcsoportosítás a szezonban napi kérdés. Aki ezeket most, előre felállítja, az nem éjszaka fog tűzoltani novemberben.
• Készíts visszáru-tervet, mielőtt megérkezik a hullám. A karácsonyi csúcs januári visszáruhulláma borítékolható. A visszavétel, a visszatérítés és a készletbe való visszavezetés folyamatát most tedd le, ne januárban improvizálj.
• Tervezd meg a kapacitást és a csapatot. A raktározás és az ügyfélszolgálat felfelé és lefelé is skálázódjon a forgalommal. A rohamban betanítani már késő: a csapatnak szeptemberben kell tudnia, mi lesz a dolga.
• Tervezd be a határidőket most, és inkább számolj rájuk bővebben. Rögzítsd előre a szezon fix dátumait: az utolsó rendelési napokat, a szállítási vállalásokat, a kampányok indulását. Ahol futárra vagy külső partnerre támaszkodsz, ott tervezz puffert. A karácsony előtti utolsó házhozszállítási határidőt tedd 1-2 nappal előrébb, mint amit a futárcég ígér: ha náluk csúszás van, az így nem viszi el az egész kampányt, és nem neked kell magyarázkodnod a vásárló felé. Ugyanez igaz a visszáru-ablakra és az akciók zárónapjára is: a szűkre húzott határidő a csúcson mindig ellened dolgozik.

Ha retail-tech cég vagy szolgáltató vagy, ez ugyanúgy a te értékesítési ablakod. Az ügyfeleid most döntik el, mivel vágnak neki a szezonnak. Aki augusztusban és szeptemberben az ő csúcsidőszaki gondjaikra hangolja az üzenetét, az ott van, amikor a döntés megszületik.

Gyakori kérdések a 2026-os retail trendekről

Következő lépés

A 2026-os retail irányok nem maradnak az amerikai nagyvállalatoknál: egy-másfél éven belül a régiós kereskedők és az őket kiszolgáló szoftvercégek napi kérdései lesznek. A legközelebbi próba viszont nem másfél év múlva jön, hanem idén ősszel.

A Kontext abban segít, hogy erre az őszi-téli csúcsra időben, konkrét kampánnyal állj készen: a fenti trendekből és a szezon előtti teendőkből olyan tartalmat és hirdetést építünk, amely a magyar és régiós közönség nyelvén, valódi döntésekre hangolva szólal meg. Ha szeretnéd ezt a termékedre vagy webshopodra szabva, keress minket még augusztusban.

Fontos megérteni, hogy az AI nem az emberi kreativitást és intuíciót váltja fel, hanem kiegészíti azt. A marketingosztályok AI-támogatással képesek optimalizálni folyamataikat, hatékonyabb kampányokat indítani, és valós időben reagálni a piac változásaira. Az AI segítségével a marketing nem csak gyorsabb és pontosabb lesz, de az emberi erőforrásokat is felszabadítja a stratégiai döntéshozatalra és a kreatív munkára, így a marketingosztályok valódi értéket teremthetnek a vállalat számára.

AI hatása a marketing osztályokra: A nagy átalakulás

A mesterséges intelligencia bevezetése alapvetően megváltoztatja, hogyan működnek a marketing osztályok. Az AI nem csupán egy újabb technológiai eszköz, hanem egy valódi átalakulás motorja, amely alapjaiban formálja át a marketing feladatokat és stratégiákat.

Automatizálás és időmegtakarítás

Az AI egyik legnagyobb előnye az automatizálás képessége. A monoton, ismétlődő feladatok, mint például az adatgyűjtés, elemzések, valamint az e-mail marketing kampányok kezelése, mind olyan feladatok, amelyeket az AI könnyedén át tud venni. Az AI által vezérelt rendszerek képesek jelentős mennyiségű adatot feldolgozni és rendezni, így a marketingesek több időt fordíthatnak a stratégiai feladatokra és kreatív ötletek megvalósítására. Az e-mail marketing automatizálásával például az AI nemcsak a kampányok időzítését és célzását teszi egyszerűbbé, hanem folyamatosan optimalizálja azokat a legjobb eredmények elérése érdekében.

Adatvezérelt döntéshozatal

Az AI képességei a precíz és mélyreható adatelemzés terén különösen hasznosak a marketingstratégiák finomhangolásában. A mesterséges intelligencia képes hatalmas mennyiségű adatot elemezni, és abból gyors és pontos következtetéseket levonni. Ez lehetővé teszi, hogy a marketing csapatok pontosabb képet kapjanak a célcsoport viselkedéséről, vásárlási szokásairól és preferenciáiról. Az ilyen adatokra támaszkodva a kampányok finomhangolása, a célzás pontosítása és az üzenetek testreszabása sokkal hatékonyabbá válik. Ezzel a kampányok hatékonysága nő és a befektetett költségek jobban megtérülnek.

Tartalomtervezés és személyre szabás

A tartalomtervezés terén az AI olyan eszközöket biztosít, amelyek segítenek a marketingeseknek gyorsabban és pontosabban előállítani a releváns tartalmakat. Az AI által támogatott tartalomtervezési rendszerek képesek előrejelzéseket készíteni arról, hogy milyen típusú tartalom lesz a legnagyobb hatással a célközönségre, és mikor érdemes azt megosztani. Emellett a személyre szabott tartalmak létrehozásában is kiemelt szerepet játszik. A marketingesek az AI segítségével személyre szabott ajánlatokat és üzeneteket küldhetnek az egyes fogyasztói szegmenseknek, növelve ezzel a kampányok relevanciáját és hatékonyságát.

Kampányok optimalizálása valós időben

Az AI egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy valós időben képes figyelemmel kísérni és optimalizálni a futó kampányokat. Amíg korábban a kampányok elemzése és módosítása hosszabb időt vett igénybe, a mesterséges intelligenciával ez már a kampányok futása közben elvégezhető. Az algoritmusok képesek folyamatosan monitorozni a kampányok teljesítményét, és valós idejű adatokat biztosítani a felhasználói interakciókról, elköteleződésről és eredményekről. Ezáltal a marketingesek azonnali lépéseket tehetnek, ha egy kampány nem teljesít az elvárásoknak megfelelően, így kevesebb erőforrás és költség felhasználásával érhetnek el jobb eredményeket.

Az AI és az emberi kreativitás együttműködése

A mesterséges intelligencia nem csupán egy technológiai eszköz a monoton feladatok elvégzésére, hanem egy kreatív partner is, amely képes az emberi kreativitást erősíteni és új szintre emelni. Az AI által nyújtott lehetőségek egyértelműen kiegészítik az emberi intuíciót és tapasztalatot, de fontos megérteni, hogy az emberi elemzés és stratégiai gondolkodás továbbra is nélkülözhetetlen marad.

Kreatív partner

Az AI különösen hasznos a kreatív folyamatok során. Képes nagy mennyiségű adatot elemezni, az ügyfél preferenciákat és trendeket felismerni, majd ezek alapján ajánlásokat tenni a tartalom kialakítására. Ez segíti a marketingeseket abban, hogy  optimális időben a legmegfelelőbb üzeneteket juttassák el a célközönséghez. Például az AI-alapú eszközök javaslatokat tehetnek kampányok kreatív elemeire. Képes olyan szöveget, vizuális elemet, vagy akár színkombinációt ajánlani, amely a legnagyobb hatást gyakorolhatja a célcsoportra.

Az AI gyorsítja a kreatív folyamatot azáltal, hogy elemzi a meglévő tartalmakat, az ügyfelek visszajelzéseit és a piac alakulását. Ennek köszönhetően a marketingcsapatok jobban tudnak alkalmazkodni a változó trendekhez, és képesek azonnal reagálni a piaci igényekre. Azonban, bár az AI képes előállítani tartalmi javaslatokat, az igazi kreatív erőt továbbra is az emberek képviselik, akik a mesterséges intelligenciaadta lehetőségeket művészi és érzelmi érzékenységgel formálják meg.

A stratégiai tervezés megőrzése

Míg az AI sok területen segít optimalizálni a folyamatokat, a stratégiai tervezés és az irányvonalak meghatározása továbbra is az emberek feladata. Az emberi elemzők és döntéshozók kulcsszerepet játszanak abban, hogy a kampányok mögötti nagy képet irányítsák, és meghatározzák a vállalat marketingstratégiáját. Az AI által szolgáltatott adatok, előrejelzések és elemzések hasznosak a döntéshozatalban, de az, hogy milyen irányba mozduljon el egy kampány, vagy hogy milyen üzleti célokat szolgáljon, még mindig emberi tapasztalatot és ítélőképességet igényel.

A stratégiai döntések során fontos figyelembe venni a vállalat hosszú távú céljait, az iparági trendeket, valamint a piaci versenyt. Az AI segíthet ezek elemzésében, de a stratégiai döntések összetettsége, az ügyfélkapcsolatok mélysége és a vállalati kultúra ismerete olyan területek, ahol az emberi jelenlét elengedhetetlen.

AI korlátai és az emberi intuíció

Bár az AI képes rendkívül pontos elemzéseket végezni, és kiválóan kezeli az adatokat, még mindig vannak olyan területek, ahol az emberi intuíció és tapasztalat fontosabb. Az AI nem rendelkezik érzelmi intelligenciával, és nem képes az emberi kapcsolatok finomságait teljes mértékben megérteni. Az intuíció és a tapasztalat különösen fontosak akkor, amikor váratlan helyzetekkel vagy bizonytalan piacokkal találkozik a marketingosztály.

Az emberi intuíció abban is kiemelkedő, hogy olyan döntéseket hoz, amelyeket nem lehet kizárólag adatokra alapozni. Az emberek képesek meglátni azokat a lehetőségeket, amelyek az adatokban rejtve maradhatnak, és képesek reagálni a kulturális és társadalmi változásokra, amelyek az AI számára nehezen érthetőek. A marketing kampányok sikeréhez elengedhetetlen az emberi érzékenység és a kreatív látásmód, amely kiegészíti az AI által nyújtott technológiai támogatást.

AI integráció a marketing osztályokon

Az AI bevezetése a marketing osztályokon egy fokozatos és átgondolt folyamat kell, hogy legyen. Ahhoz, hogy az AI megoldások valódi értéket teremtsenek, fontos, hogy a marketing csapatok megértsék, hogyan lehet ezeket a technológiákat hatékonyan integrálni a mindennapi munkafolyamatokba, és a vezetők felkészítsék alkalmazottaikat az új eszközök és folyamatok kezelésére. Íme néhány gyakorlati tipp az AI sikeres integrációjához.

Fokozatos bevezetés

Az AI technológiák bevezetését érdemes fokozatosan megközelíteni, hogy a marketingosztályok megfelelően alkalmazkodhassanak az új munkamódszerekhez. Első lépésként érdemes azokat a területeket feltérképezni, ahol az AI azonnali eredményeket hozhat, például az e-mail marketing automatizálásában vagy az adatgyűjtés hatékonyságának javításában. Ezek az egyszerűbb megoldások segíthetnek a csapatoknak megérteni az AI alapjait, és fokozatosan bevezetni komplexebb AI-eszközöket a stratégiai döntéshozatal és kampány optimalizálás területén.

Az AI megoldások integrálása során érdemes pilot projektekkel kezdeni, amelyek kisebb kockázattal járnak. Ezek lehetnek például automatizált tartalomajánlók vagy a chatbotok használata kisebb marketing kampányokban. Ezen kísérleti projektek eredményeit elemezve a csapatok tanulhatnak, és finomíthatják az AI megoldások alkalmazását, mielőtt nagyobb skálán vezetik be őket.

Szoftverek és eszközök

Az AI eszközök széles választéka áll rendelkezésre, amelyek segíthetnek a marketing csapatoknak a hatékonyság növelésében és a kreativitás támogatásában. Íme néhány olyan AI eszköz, amit érdemes megfontolni:

Chatbotok: Automatizált ügyfélszolgálati megoldások, amelyek képesek a vásárlók kérdéseire válaszolni, termékajánlásokat tenni, és segíteni az ügyfeleknek a döntéshozatalban. Olyan eszközök, mint a Drift vagy az Intercom, rendkívül népszerűek ezen a területen.

Adat-elemző platformok: Az olyan platformok, mint a Google Analytics 4 és a Tableau, képesek AI-t használni az ügyféladatok mélyreható elemzésére és a trendek előrejelzésére. Az AI segítségével ezek az eszközök nemcsak az aktuális adatokat elemzik, hanem képesek előrejelzéseket is adni a jövőbeli piaci változásokról, segítve ezzel a stratégiai tervezést.

Marketingautomatizálási rendszerek: Olyan AI-támogatott eszközök, mint az ActiveCampaign, Apollo.io, HubSpot vagy a Salesforce Marketing Cloud, segítenek automatizálni a marketing kampányokat, például e-mailek küldését, közösségi média bejegyzések ütemezését, és az ügyfelekkel való kapcsolattartást. Ezek a rendszerek valós időben figyelik a kampányokat, és javaslatokat tesznek azok optimalizálására.

Képzési programok és tudásfejlesztés

Az AI sikeres integrációjának kulcsa a marketingosztály munkatársainak megfelelő felkészítése. A csapat tagjainak meg kell tanulniuk, hogyan dolgozzanak együtt ezekkel a technológiákkal, és hogyan használják ki azok előnyeit a mindennapi munkában. Ehhez átfogó képzési programokra van szükség, amelyek során a csapatok megismerkedhetnek az AI alapjaival, a releváns eszközökkel, és azok alkalmazási módjaival.

Érdemes belső tréningeket szervezni, valamint külső szakértőket is bevonni, akik segíthetnek az AI technológiák elmélyült megértésében. Az AI alapú marketing automatizálás például új készségeket igényelhet, mint például az adatok elemzésének és értelmezésének képessége, valamint a megfelelő marketingeszközök hatékony használata. A folyamatos képzés és tudásfejlesztés biztosítja, hogy a csapatok naprakészek maradjanak az AI fejlődésével, és maximálisan kihasználhassák annak lehetőségeit.

A jövő marketing osztálya: AI és emberi vezetés harmóniája

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a marketing osztályok működésében, de a siker kulcsa abban rejlik, hogy az AI és az emberi vezetés harmóniában dolgozzanak együtt. Az AI egy eszköz az optimalizálásra, amely gyorsítja a folyamatokat és lehetőséget teremt a pontosabb döntéshozatalra, de a stratégiai irányítás és a kreatív ötletek továbbra is az emberek kezében maradnak. A jövő marketingosztályai tehát az AI és az emberi képességek kombinációjára épülnek, ahol az AI a hatékonyságot és az eredményességet támogatja, míg az emberek biztosítják az irányítást és az innovációt.

AI az optimalizálásért, ember az irányításért

Az AI lehetővé teszi, hogy a marketingesek hatékonyabban és precízebben végezzék munkájukat, de az emberi vezetés nélkülözhetetlen marad a stratégiai döntések meghozatalában. Az AI a már meglévő adatok elemzése alapján tesz javaslatokat, automatizál folyamatokat és segít gyorsan reagálni a piac változásaira. Ugyanakkor az, hogy milyen irányt vegyen egy kampány, hogyan pozicionálja magát egy márka, és milyen hosszú távú üzleti célokat támogasson a marketing, továbbra is az emberek felelőssége marad.

Az AI tehát az optimalizálás eszköze: segít csökkenteni az emberi hibák esélyét, növeli a hatékonyságot, és gyorsabb eredményeket hoz. Az emberek feladata azonban, hogy az AI által generált adatokat és javaslatokat stratégiai kontextusba helyezzék, és biztosítsák, hogy azok illeszkedjenek a cég általános célkitűzéseihez. Az AI nem veheti át a kreatív és stratégiai irányítást, de jelentősen támogatja azt, különösen a gyorsabb döntéshozatalban és a kampányok valós idejű optimalizálásában.

A marketingosztály új szerepkörei

Az AI bevezetése újfajta szerepköröket hoz létre a marketingosztályokban. Mivel az AI képes automatizálni a korábban kézi adatfeldolgozást igénylő feladatokat, a marketingesek munkája egyre inkább a stratégiai döntéshozatalra és a kreatív folyamatok irányítására fókuszál. Az alábbiakban néhány új szerepkör, amely az AI bevezetésével megjelenik a marketingosztályokon belül:

Adatelemző: Az adatelemzők szerepe egyre fontosabbá válik, hiszen az AI által generált adatokat és elemzéseket értelmezni és stratégiai szempontból alkalmazni kell. Az adatelemzők biztosítják, hogy az AI által szolgáltatott információk megfelelő döntésekhez vezessenek.

AI-ügyintéző: Az AI-t használó rendszerek működtetéséhez és optimalizálásához szükség van olyan szakemberekre, akik értenek az AI alapú eszközök működtetéséhez, és felügyelik azok hatékonyságát. Az AI-ügyintézők feladata, hogy biztosítsák a zökkenőmentes integrációt és az AI-rendszerek folyamatos fejlesztését.

Kreatív vezető: A kreatív vezetők feladata a marketingkampányok kreatív irányítása, de az AI segítségével most már képesek lesznek az adatokra és az AI által generált trendekre alapozni döntéseiket. Ezáltal a kreatív folyamatok személyre szabottabbak és hatékonyabbak lesznek, mivel az AI által szolgáltatott információk segítik a célcsoport pontosabb elérését.

Példák a sikeres AI integrációkra közép- és nagyvállalati környezetben

Az AI integrációja a marketingosztályokon belül már számos közép- és nagyvállalatnál sikeresen megvalósult, és ezek az esetek bizonyítják, hogy a technológia valóban képes javítani a hatékonyságot és az eredményeket. Íme két részletes példa:

1. Coca-Cola – Chatbotok és AI által támogatott tartalomgenerálás

A Coca-Cola egyike azoknak a nagyvállalatoknak, akik korán felismerték az AI jelentőségét a marketingben. A cég AI-t használ chatbotok fejlesztéséhez, amelyek képesek valós időben kommunikálni a fogyasztókkal, termékajánlásokat tenni, és kérdésekre válaszolni. Ezek a chatbotok nemcsak az ügyfélszolgálati költségeket csökkentik, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a Coca-Cola jobban megismerje a vásárlói preferenciákat és szokásokat.

Ezen felül a Coca-Cola AI-t használ a tartalomgenerálásban is. Az AI rendszerek elemzik a közösségi média visszajelzéseit és a fogyasztói trendeket, majd ezek alapján tesznek javaslatokat az új marketingkampányok kreatív elemeire. Az AI segít meghatározni, milyen típusú tartalom rezonál leginkább a fogyasztókkal, melyik platformon érdemes megosztani azt, és milyen időpontban érdemes publikálni a legnagyobb hatás elérése érdekében.

2. Sephora – AI-alapú személyre szabott vásárlói élmény

A Sephora kozmetikai cég az AI-t arra használja, hogy személyre szabott vásárlói élményt nyújtson mind az online, mind az offline környezetben. Az AI-alapú rendszerek képesek a vásárlók korábbi viselkedése alapján termékajánlásokat tenni, és chatbotok segítségével online sminktanácsokat adni. A Sephora a mesterséges intelligencia segítségével képes valós időben alkalmazkodni az egyéni vásárlói igényekhez, ezzel növelve az ügyfél-elégedettséget és az elköteleződést.

Az üzletekben elérhető virtuális sminktükör szintén AI alapú technológiát használ, amely lehetővé teszi a vásárlóknak, hogy valós időben kipróbálják a sminktermékeket anélkül, hogy ténylegesen felvinnék azokat. Ez az innováció javítja a vásárlói élményt, és növeli a termékeladások esélyét.

Konklúzió

Az AI integrációja forradalmasítja a marketingosztályok működését, hatékonyabbá és pontosabbá téve a munkafolyamatokat. A mesterséges intelligencia segíti a monoton, időigényes feladatok automatizálását, az adatvezérelt döntéshozatal finomhangolását, és a tartalmak személyre szabását, miközben a valós idejű kampányoptimalizálás révén javítja az eredményeket. Mindezek mellett azonban az emberi vezetés és a stratégiai döntéshozatal továbbra is elengedhetetlen. Az AI által nyújtott lehetőségek csak akkor hozhatják meg a kívánt eredményeket, ha azokat az emberi kreativitás és intuíció egészíti ki.

A marketing döntéshozóknak érdemes már most elkezdeniük az AI integrálását, hogy előnyt szerezzenek a versenytársaikkal szemben. Az AI nem csak az azonnali hatékonyságot növeli, hanem hosszú távon is fenntartható versenyelőnyt biztosít azáltal, hogy lehetővé teszi a marketing tevékenységek személyre szabását, automatizálását és az adatalapú, precíz döntéshozatalt. Az AI-ra épülő marketingosztályok gyorsabban alkalmazkodnak a változó piaci igényekhez, miközben növelik a vásárlói elégedettséget és a megtérülést.

A marketing jövője optimalizált, mesterséges intelligenciával támogatott és ember által vezetett—itt az ideje elkezdeni az átalakulást.

Ingyenes AI marketing konzultáció

Szeretnéd, hogy marketing osztályod maximálisan kihasználja a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket? Ne hagyd, hogy a versenytársak előnyre tegyenek szert! Vedd fel a kapcsolatot a Kontext Grouppal, és dolgozzunk együtt egy olyan AI-alapú marketingstratégián, amely növeli a hatékonyságot, javítja a vásárlói élményt és biztosítja a versenyelőnyt a jövőben. Konzultációra van szükséged, vagy többet szeretnél megtudni az AI marketingben rejlő lehetőségeiről? Töltsd ki az űrlapot még ma, és kezdjük el az átalakulást!

Valójában mi a B2B marketing?

A “business to business” kommunikáció alatt azt a folyamatot értjük, amikor cég beszél céggel. Az, ha vállalat, cég lesz a vásárlód több szempontból is változtatást igényel abban, ahogy a marketingedre gondolsz. Nézzük a legfontosabb különbségeket.

Célközönség és döntéshozatali folyamat

A B2B marketing kommunikáció esetén a célcsoportod más vállalat vagy szervezet, az üzenetek pedig döntéshozók, beszerzési vagy üzletfejlesztési vezetők felé irányul. A célcsoport ebből a szempontból sokkal összetettebb, a döntési folyamatban többen is részt vesznek. Ez pedig arra kell, hogy ösztönözzön téged, hogy pontosan definiáld kinek kommunikálsz és különböztesd meg a folyamat résztvevőit. 

Meg kell különböztetned azt, hogy ki a valódi és ki a virtuális döntéshozó. Mondunk neked erre egy jó példát. Egy iktató program beszerzésére valószínűleg a cég asszisztense lesz motiválva, az ő munkáját könnyíted meg. De a programot a cégvezető fogja jóváhagyni és a pénzügyi vezető ad rá pénzt. Mindegyik szereplőnek más és más a motivációja és más üzenetekkel fogod tudni meggyőzni arról, hogy téged válasszon. 

A business to costumer üzletben végfelhasználóknak kommunikálsz, olyan egyéneknek, akik termékedet vagy szolgálatásodat használni fogják. Az ő döntéshozatalai folyamata sokkal egyszerűbb. A vásárlók maguk hozzák meg a döntéseket, és azok általában egyéni preferenciákon alapulnak.

Termék vagy szolgáltatás jellege

A B2B piacon gyakran specifikus, szakmai termékekről és szolgáltatásokról van szó. Ezen a piacon gyakoribbak az innovációk is. A marketingednek érdemes ehhez igazodni. Te is beláthatod, hogy egy vállalatirányítási szoftvert sokkal nehezebb és hosszabb folyamat értékesíteni, mint egy bögrét. Nem ritka az sem, ha személyre szabott megoldásokra lesz szüksége a célcsoportodnak, így a termék / szolgáltatás használatba vétele is hosszabb folyamatot vesz igénybe. 

Érzelmi tényezők

A B2B piacra jellemző, hogy általában az ésszerűség és a logika dominál.Természetesen itt sem tudod teljesen kivenni az érzelmi tényezőket, főleg a bizalmon és az üzleti kapcsolatokon alapuló döntéseknél. 

A B2C piacra egészen más dolgok a jellemzők, ott a vásárlási döntés során az érzelmi döntések dominálnak, a márka, az élmény, 

A két piac közti legfontosabb különbségeket táblázatos formában is összefoglaltuk.

Marketing eszközök a B2B piacon

Bár a business to business kommunikáció sok ponton különbözik attól, amikor business to costumer piacra kommunikálunk ne feledd: a cégeknél is emberek ülnek. Így a marketing eszközökben nagyon sok átfedés van. Ugyanúgy fontos, hogy legyen megfelelő célcsoportod definiálva, tudd, hol és milyen üzenetekkel éred el őket. Néhány fontos dolgot mégis kiemelnénk, amire érdemes figyelned a b2b marketing terved összeállítása során:

Tartalom a B2B piacon

A tartalommarketing fontossága mind a B2B, mind a B2C piacon megkérdőjelezhetetlen. A blogcikkek, hírek, “how to” tartalmak, esettanulmányok nem csak bizalmat építenek, hanem erősítik a szakértői imidzset, és segítik a vásárlót a döntés meghozatalában. 

A legfontosabb különbségek a B2B és B2C tartalommarketing között:

Amikor a tartalom típusát választod ki, akkor válassz olyat, ami a B2B piacon megfelelően működik. Ezek a tartalomtípusok a következők lehetnek:

• cheklistek
• iparági riportok, trendelemzések
• webinárok
• esettanulmányok
• visszajelzések
• white paper

Közösségi média használat a B2B piacon

Ahogy már korábban is említettük, a B2B piac döntéshozói ugyanúgy viselkednek szabadidejükben, mint a B2C piac tagjai. Egyértelműbben: este 6 után és a reggeli kávé mellett mindenki B2C :-)  Ebből logikusan az következne, hogy a közösségi média ugyanúgy használható a B2B piacra dolgozó vállalkozások marketingje során. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A hosszabb és több szereplős döntési lánc miatt a közösségi média nem az a felület lesz, ahonnan a legtöbb leadet realizálod. Ettől függetlenül a használata minden cég számára elengedhetetlen.

• hatékony eszköz a márkaismertség növelésére
• humanizálhatod, emberközelibbé teheted a segítségével a cégedet
• megoszthatod rajta a tartalmaidat
• és talán a legfontosabb: ha nem vagy jelen közösségi médián túlzás nélkül állíthatjuk, hogy olyan, mintha nem is léteznél. A döntéshozók a vásárlási döntés meghozatalakor rá fognak nézni a teljes kommunikációdra és az összkép alapján hozzák meg az ítéletet.

Networking

Nyilvánvaló, ha B2B piacra dolgozol, akkor nem úszod meg, hogy tudatos networking stratégiával rendelkezz. A kapcsolatépítés elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozásod fejlődni tudjon. Csatlakozz üzleti klubokhoz (Magyarországon is több olyan működik, amelyek alapja a tudásmegosztás és az ajánlások), járj el rendezvényekre, ahol a potenciális vásárlóiddal és partnereiddel találkozhatsz. Építs közösséget magad köré.

PRO tipp: az üzleti konferenciák, találkozók után egy csomó névjeggyel a zsebedben távozol, amit aztán vélhetően nem veszel elő soha többé. Ha igazán szeretnéd kimaxolni ezeknek a találkozóknak a sikerét, akkor minden esetben küldj a partnerednek follow-up emailt. A legjobb, ha a személyes emailben felajánlod annak a lehetőségét, hogy feliratkozhat a céged havonta megjelenő online magazinjára, ahol iparági trendekkel, hírekkel és fontos információkkal foglalkozol. Így az egyszeri találkozásból havi szintű kapcsolattartás lesz. 

Marketing és sales szerepe B2B piacra dolgozó vállalkozásoknál

A B2B marketing területén dolgozó szervezetekben az értékesítés és a marketing, mint funkcionális terület általában elkülönül egymástól, hiszen az ügyfelek szívesebben állnak kapcsolatban személyesen az értékesítővel.

Mindannyian ismerjük a marketingesek és a salesek között feszülő ellentétet, amiről sok esetben a vállalatok vezetői tehetnek. Ez a két terület azonban kulcsszerepet tölt be abban, hogy a vállalkozásod sikeres lesz-e. 

Több olyan ügyféllel dolgoztunk már együtt, ahol a sales és a marketing egészen más mérőszámra volt premizálva. Ha a marketing prioritása a látogatók, érdeklődők szerzése, a salesnél pedig az értékesítés van a fókuszban, akkor könnyedén előfordulhat, hogy a marketing sok, de nem jó minőségű leadet ad át az értékesítésnek. Ez pedig nem csak feszültséget, hanem rengeteg plusz munkát is jelent. Érdemes a végső mérőszámnak mindkét területen ugyanannak lennie, így az értékesítő és marketinges kollégáid nem csak egy csónakban ülnek majd, de ugyanarra és ugyanolyan gyorsan is eveznek a siker érdekében.

A másik fontos szempont a kommunikáció a két terület között. Nem tudjuk unalomig ismételni, hogy elengedhetetlen, hogy a két terület összhangban dolgozzon egymással. A salesnek folyamatosan visszajelzést kell adnia a marketinges kollégáknak, a marketingesek pedig kérdezzenek. Az értékesítők találkoznak a célcsoporttal, ők vannak a piacon, ők ismerik a vevők nehézségeit, problémáit, igényeit. A marketingesek pedig ezekre tudnak hatékonyan reflektálni. Vállalatvezetőként teremts megfelelő környezetet ahhoz, hogy a két terület folyamatosan, feszültségmentesen és hatékonyan tudjon egymással kommunikálni.

Összefoglalás

A B2B marketing összetettebb, más folyamatokat és más eszközöket igényel, mint a B2C termékek értékesítése. Ha ezeket a folyamatokat figyelembe véve állítod össze a terveidet, akkor szinte biztos, hogy sikerre viszed a vállalkozásod.

A ROI világa

A digitális marketing áldásos hatása, hogy a fizetős (paid) csatornákon keresztül történő elérés nagyon jól követhető és számolható. Ennek egyik legelterjedtebb mutatója a ROI, vagyis a return on investment. Ezzel egy arányszámot kapunk, ami a kampány költségéből és az abból származó bevételekből következik. Ez teljesen egyértelmű addig, amíg a kampány összes költsége (a reklámköltés és az azt kezelő szakember időarányos bérköltsége) házon belül van. 

A helyzet azonban bonyolódik, ha ügynökség kezeli a fiókot, hiszen ők is egy bizonyos költséggel dolgoznak. E költség számítása lehet jutalékos, fix havidíjas vagy a kettő hibridje. Mivel a jutalékos rendszerben vagy a fiókon átfolyó összeg után fizetsz részesedést a fiókkezelőnek, vagy bizonyos KPI-k teljesüléséhez kötötten, látszólag ez a legjobb megoldás. Cikkünk végére azonban kétszer is át fogod ezt gondolni.

A jutalékos ügynökség csábító szirénhangja

Cégvezetőként vagy marketingvezetőként kiváló megoldásnak tűnik olyan partnerrel szerződni, aki csak az elvégzett munka után kap javadalmazást. Nem mindegy azonban, hogy hogyan történik a díjszámítás.

A legtöbb esetben a jutalék alapját nem a ROI vagy a konverzió jelenti. Ennek az az oka, hogy a külsős szakember vagy ügynökség – részben joggal – abból indul ki, hogy a végső sikerességért nem pusztán a reklámtevékenység felelős. Ott van az érkező weboldal konverziós képessége, a sales csapat szakképzettsége, a rendelési folyamat gördülékenysége és számtalan más olyan faktor is, amikre önmagában a PPC tevékenységért felelős szakértő nincsen ráhatással.

Éppen ezért a jutalékot legtöbb esetben a költésekből számítják. E költések általában havi bontásban kerülnek megállapításra, hiszen a nagy hirdetéskezelő platformok is havi összesítést küldenek arról, mennyi pénzt sikerült reklámra fordítaniuk.

A jutalékos rendszer költésekre való alapozása azért is bevett gyakorlat, mert a legtöbb megrendelő úgy szerződik az ügynökséggel, hogy kikötik a várható havi büdzsé minimumát és/vagy maximumát. Ez biztonságos keretet jelent, mert az ügynökség is kalkulálhat a várható jutalékkal, ugyanakkor az ügyfélnek sem fogják túl sok pénzét elkölteni. Ráadásul ha előfinanszírozásos a rendszer (Google Ads), akkor az ügyfél kezében van a költségek előre utalásának (és így teljes kontrolljának) a lehetősége is.

Akkor hol csúszhat félre a történet?

Így lehet visszaélni a jutalékos PPC modellel

Ahhoz, hogy mind az ügynökség, mind pedig a megrendelő elégedett legyen egy jutalékos modellel, szükséges jól meghatározott konverziós célokat, célközönséget és költési maximumokat megadni. Mindhárom feltétel rejt azonban csapdákat.

Félrevezető konverziós célok

Egy egyszerű kampányban a cél általában világos: forgalmat kell generálni. E forgalom lehet feliratkozás, regisztráció, de legtöbbször online vásárlás. Az erősödő netes versenyben azonban mind az ügynökségek, mind pedig a reklámokat szolgáltató platformok egyre kevesebb ilyen dicsőséget tudnak felmutatni, és ma már egy 1%-os konverziós aránnyal bíró online áruház is elég erősnek számít. Ezt viszont nehéz eladni az ügyfeleknek, akár ilyen a világ, akár nem.

A “megoldás” az lett az elmúlt években, hogy a konverzió fogalmát a szakma felhigította. Bevezetésre került a mikrokonverzió, de ma már létezik részkonverzió, sőt tölcsérfolyamat-konverzióval is lehet találkozni néhol. Ezek olyan események, amik netes környezetben jól mérhetőek, de valójában semmilyen valódi konverziós célt (például vásárlást) nem jelentenek. A gomb- vagy hivatkozáskattintások mellett egyszerűen az oldalon eltöltött idő vagy akár a görgetés is konverziós mutatóvá vált.

A szolgáltató platformok jó szándékkal tették lehetővé ezen események mérőkódokkal való követésének lehetőségét, mert a mikrokonverziók feljegyzése valóban plusz információkat adhat egy vásárlói élettartam-érték számításhoz (és segíthet eldönteni, hogy egy lead MQL vagy SQL – erről lásd korábbi cikkünket). Azonban amikor a részkonverziókat mint teljes értékű konverziós mutatókat kezdték az ügynökségek “eladni” a megrendelőknek, akkor valami végzetesen félrecsúszott.

Ma már lehet látni olyan kampányelemzéseket, ahol a “konverzió” szekcióban 10-20%-os érték látható, eladás azonban alig származott az aktuális kampányból. Ennek oka az, hogy az összes mért konverziós pont eredményeit összevonják egy látványos oszlopba. Ez sajnos a legtöbb esetben nem jelent igazi forgalmat a vállalkozásnak, így profitra sem tesz szert. 

A költési maximumok félrevezető világa

Egy igazán korszerű PPC modellben valójában ma már nem összegszerű havi maximális költési célokat fogalmaznak meg, hanem addig emelik a büdzsét, amíg a ROI egy bizonyos érték felett marad (és a vállalkozás képes a növekvő rendelésszámot kapacitásban követni). Sok kampánytípus nem is tud hatékonyan és egyenletesen működni fojtott büdzsével. Melyik vállalkozó ne álmodna arról, hogy az ügynökség az egekig tornássza fel a megrendelések számát és értékét?

A probléma általában akkor jelentkezik, amikor a kusza és átláthatatlan kampánytípusok világában nem a ROI lesz a szem előtt tartott KPI. Az ügynökségek sok esetben ügyesen elhitetik a megrendelővel, hogy bár az adott hónapban a dupla reklámköltés nem tudta megkétszerezni a forgalmat, valójában támogatott olyan – ködbe vesző – célokat, mint a márkaismertség növelése vagy a céges tartalmak fogyasztása. Ekkor a megrendelő besétál egy sötét és zegzugos marketingerdőbe.

Rosszul beállított és félrevezetően riportált kampányok

Érdemes tudni azokról az esetekről is, amikor a mérési számok teljesültek ugyan, csak éppen a mögöttük lévő eredményeknek nincsen közük az eredeti céljainkhoz. Ilyen lehet egy megjelenésre optimalizált kampány, amit olyan célközönségnek vagy olyan területi beállítással futtatunk, ami irreleváns. Hibás lehet az időkeret is: túl korán vagy túl későn indított kampányidőszakok, véletlenül élesített (vagy élesen felejtett) kampányok is hozhatnak félrevezető számokat. Ha egy kampányban futtatunk direkt értékesítési és branding üzeneteket is, a teljes kampánystatisztika félrevezetővé válik, mert a brand hirdetések ROAS értéke általában igen magas. Ez olyan megtérülési értékeket ederményez, amik valójában nem eredményeznek profitot, és a kampány fut tovább, rossz eredményekkel.

Az ügynökség érdeke ellentétbe kerül a megrendelő érdekével

Nagyon nehezen tapintható az a határ, ahol a jutalékos alapon dolgozó ügynökség érdeke (minél nagyobb havi költés) ellentétbe kerül a megrendelő érdekeivel (minél nagyobb megtérülés), azonban sok esetben igen hamar elérkezik ez a pont. Az ide vezető út a fent bemutatott torzított konverziós célokon és a büdzsémaximalizáláson át vezet.

Az ügynökségek nem egy esetben arra hivatkozva kérnek további költésemelést, hogy a piacon erősödik a konkurencia jelenléte, vagy úgy általában nagyobb a reklámzaj. A csapdahelyzetbe került vállalkozás pedig belemegy a játékba, a bevételeik azonban már távolról sem arányosan nőnek a költésekkel. Bár a legtöbb vezető akkor is ismeri a csökkenő határhaszon alapvetését, ha nem közgazdász, mégis remélik azonban, hogy türelemmel a helyzet majd megfordul.

A büdzsé emelésével párhuzamosan az ügynökség bevételei folyamatosan nőnek, jóllehet ők nem tesznek több munkát a fiók vagy a kampányok menedzselésébe. Végső soron az ő nyereségességük akkor is emelkedni fog, amikor a megrendelő megtérülése nem nő vagy akár csökken is. 

Ha egy ügynökség kifejezetten rosszindulatúan jár el – ezt persze nem feltételezzük senkiről -, akkor a költések értékét egy olyan ponton túl is emeli, ahol már maguk a reklámterjesztő platformok jelzik, hogy a lehetséges célközönség maximális méretét elérték. Ilyenkor az történik, hogy szélesebb demográfiai vagy területi célzással futnak tovább a kampányok, vagyis sokkal hígabb célközönségnek jutnak el az üzenetek. Ez a konverziós lejtő egyre meredekebben zuhanó szakaszaihoz visz el, hiszen a (szándékosan) higított célközönség vásárlási hajlandósága még kisebb, mint az eredetié.

Megdöbbentő, de tudunk olyan példát, ahol az ügynökség még ezen a ponton is védte a saját igazát azzal, hogy “új területek és új fogyasztói csoportok bevonása” címszóval adta el a higított célközönségeket. A helyzetet csak rontja, hogy ma már nem hagyományos szociográfiai szempontok alapján történnek a célzások (nem, életkor, terület, stb), amiket a megrendelő első ránézésre is tud ellenőrizni, hanem viselkedési minták mentén. A hasonmás célközönségek szélesítése még azok számára is ismeretlen alapelvek szerint, titkos algoritmusok által történik, akik napi szinten ezzel foglalkoznak. Hogyan várhatnánk a megrendelői oldaltól, hogy a hirdetési fiókokba belépve ezeket ellenőrizni tudják?

Hogyan védheted meg az érdekeidet megrendelőként egy jutalékos rendszerben?

A fentiek alapján három dologra kell kiemelten ügyelned, amikor kéréseket fogalmazol meg egy külsős szakember vagy ügynökség felé:

1. Mi a te valódi és igazi konverziós célod? Ha ezt tudod, illetve kényszeríted is rá az ügynökséget, hogy ezt folyamatosan mérje és riportolja, akkor nem fognak tudni elszédíteni alternatív vagy részkonverziós adatokkal. Sose feledd, hogy egy ügynökség mindig arról próbál majd beszámolni, amiben sikeres, és ez sajnos nem mindig a te eredeti konverziós célod.
2. Milyen büdzsét enged meg valójában a kampányod? A büdzséemeléssel nincsen semmi gond abban az esetben, ha a megemelt keret is teljesíti a KPI-ket, amiket támasztottál. Ilyen esetben örömmel adsz több jutalékot az ügynökségnek. Azonban soha ne emelj kampénykeretet úgy, hogy az az eredeti kampánycélok teljesülésének feltétele legyen. Előbb teljesüljön a cél finomhangolással (vagy más típusú/tartalmú kampánnyal), és utána lehet elgondolkodni a volumen fokozatos és folyamatosan mért emeléséről.
3. Kik az igazi célcsoportod? Minden hatékony marketingtevékenység alapja a tisztán megfogalmazott és megértett USP és a célközönség ismerete. Az eredeti célszámok teljesítésének nem lehet feltétele a célközönség szélesítése, pláne nem a jól ismert határokon túl. Mindig induljunk ki abból, hogy ha a fogyasztásba egy új szegmens bevonható, akkor azt a konkurencia már megtette, így az valójában nem is ismeretlen és új.

Cikkünkben a vezérfonalat az egyes digitális média csatornák költsége fogja jelenteni. Bár a mai napig beszélünk ingyenes és fizetős eszközökről, látni fogjuk, hogy valóban ingyenes marketingeszköz ma már nincsen – legfeljebb igen olcsó. Megrendelői oldalról vagy döntéshozóként azonban igen fontos látnod, hogy egy-egy kampány vagy hosszú távú kommunikációs terv milyen csatornakiosztással kerül elkészítésre, mert ez alapjaiban meghatározhatja a sikerességét és a ROI számokat is.

Az ingyenes elérés álma

Kezdetnek tisztázzuk, hogy ingyenes marketingeszköz nincsen. Jellemzően ingyenesnek nevezik a keresőoptimalizálás útján tartalmainkra érkező forgalmat (organikus) vagy a direkt látogatásokat (amikor weboldalunk címét begépelve közvetlenül hozzánk érkezik a látogató), a valóságban azonban ezekért is fizetünk. Lássuk, hogyan!

A SEO és tartalomgyártás útján megszerzett organikus forgalom ára maga a tartalom előállításának költsége, illetve annak a keresőmotorok számára vonzó formában való tálalása. Erre sokan azt mondják, hogy a tartalomgyártás házon belül történik (rengeteg kész anyaguk van) és a weboldalt is in house fejlesztik. Ám még ebben az esetben is emberi erőforrást és munkaidőt kell a projektre szánni, vagyis a szervezet így vagy úgy, de a végén fizet az organikus forgalomért is.

A direkt forgalom különösen régóta működő és bejáratott márkáknál látszik ingyenesnek. Számtalan olyan hazai KKV és nagyobb márka  létezik, akiknek neve annyira benne van a köztudatban, hogy keresés nélkül navigálunk az oldalukra. A Bárdira megyünk, ha autóalkatrész kell, az Ikea oldalát böngésszük, ha új íróasztal kell a gyereknek és az Alzát ütjük be, ha olcsón és gyorsan akarunk elektronikai terméket vásárolni. Mindez azonban hosszú távú (évtizedes) márkaépítés eredménye, ami ezeknek a cégeknek nagyon sok pénzébe került. Vegyük észre, hogy a direkt megkeresések ára a korábbi következetes marketingtevékenység és a megelőző pozitív vásárlási tapasztalat, ami forintosítható.

A klasszikus csatorna felosztás: PESO

A PESO modell a paid, earned, shared és owned típusú csatornák klasszikus felosztása.

Paid 

A fizetett csatornák jelentik ma a márkamegjelenések és sok esetben a direkt értékesítés gerincét. A modell a digitális médiában is egyszerű: pénzt adsz azért, hogy az üzeneted vagy a terméked elérjen a potenciális fogyasztóidhoz. A fizetett csatornák sokszínűsége azonban ma már árnyalja ezt a képet.

A fizetett médiacsatornákra sokszor használják a PPC kifejezést, ami félrevezető, hiszen ez egy díjszámítás modell. Pay per click, azaz fizetés a kattintások után. Ez sok cég számára vonzónak tűnik elsőre, hiszen úgy gondolkodnak róla, hogy csak akkor adnak pénzt, ha a reklámjukra tényleges interakció (kattintás érkezett). A kampány típusától és a céltól függ, hogy ez-e a célravezető matek.

Nagyon sok esetben fizetett csatornákon (Google Ads, Meta Ads, Youtube reklámok, TikTok promóciók, stb.) nem a direkt interakció a lényeg, hanem a megjelenések száma. Ilyen esetben CPM (costs per mille – ezer megjelenésenkénti díj) a jobb, hiszen az egyes megjelenések ára itt drasztikusan alacsonyabb, vagyis azonos büdzséből több ember képernyőjén jelenhetünk meg. Amikor egy cég kifejezetten branding kampányt folytat, azaz nem direkt értékesítés vagy termék fókuszú kreatív fut, abban érdekelt, hogy üzenetét sokan lássák, így a CPM modell sokkal előnyösebb.

Tény, hogy a legtöbb szektorban és piacon ma már nem lehet érdemi digitális marketing eléréseket produkálni fizetett csatornák használata nélkül. Olyan nagy a reklámzaj és olyan kicsi az organikus elérések aránya, hogy muszáj fizetnünk, ha hallatni akarjuk a hangunkat. A fizetős csatornák pozitív tulajdonsága azonban az, hogy általában kiválóan mérhetőek. Egy jól felállított hirdetési folyamatban mindig van konverziós cél (vásárlás, feliratkozás, telefonszám vagy cím lekérése, regisztráció, stb.), így könnyű megtérülést számolni.

Earned 

Az earned, azaz kevésbé jó fordításban “elért” (inkább másokat elérő vagy minket máshonnan elérő) média minden olyan forgalmi forrásra és csatornára vonatkozik, ami harmadik féltől származik. Ilyen lehet egy független blogger, influencer vagy véleményvezér anyaga, egy PR cikk vagy egy szakértő oldalán megjelenő termékteszt.

Fontos megérteni, hogy az earned média lehet ingyenes, de az esetek többségében fizetett. Ilyen értelemben a PR cikk számára vásárolt megjelenés, az influencer videójában megjelenő termékpromóció, a szakértőnek tesztre kiküldött termék mind-mind költségvonzattal rendelkező marketingelem. Jó hír viszont, hogy kis tervezéssel itt is mérhető ROI. Egy hazai prémium kutyatápokat forgalmazó márka például rendszeresen jelentet meg PR cikkeket nagy híroldalakon (Index, Telex), és a cikkek megjelenésének napján az átlagos kosárszámok és kosárértékek többszöröse tapasztalható. Ebből levonva a napi átlagot máris számszerűsíthető a megtérülés.

Az earned eszközök ereje főleg abban áll, hogy ezeknek nagyobb a hitelessége, mint a paid vagy shared médiáké, mert ezeket nem az adott szervezet plublikája, és jellemzően nem a saját felületein jelenik meg (persze utóbbinak sincsen akadálya). A véleményvezérek, bloggerek, tiktokkerek és szakértők tartalmaira a célközönség akkor is jobban odafigyel és azokat akkor is hitelesebbnek találja, ha egyébként pontosan tisztában van vele, hogy ezek éppen úgy fizetett megjelenések, mint egy keresési reklám. Senki sem gondolja komolyan, hogy Gundel Takács Gábor minden ügyét a postán intézi, vagy hogy Ördög Nóra csak a Sparban vásárol, mégis komoly ereje van ezeknek a társításoknak.

Shared

A shared mediára magyarra lefordítva talán a “megosztott” a megfelelő kifejezés, ami arra is utal, hogy social media platformokon megosztott tartalmakat gyűjti elsősorban. Többet árul el azonban a kifejezésről az, hogy a shared media esetében a tartalom a sajátod, a média, amin megjelenik, azonban nem. 

A közösségi média aranykorában a shared eszközök organikus módon, azaz szinte ingyenesen tudtak nagyon jó eléréseket produkálni. Úgy tűnt, hogy szinte bármilyen tartalom automatikusan bejut a követők hírfolyamába, így nagyon demokratikusnak tűnt a pálya a kisebb cégek számára is, különösen akkor, ha nagy követőtáborral rendelkeztek.

Mára a shared media teljesen átalakult. A social platformokon sokasodó fizetett megjelenések miatt (lásd a paid eszközök térhódítását) az organikus elérések nagyon leestek. Platform- és időszakfüggő, de a Meta eszközök esetében ez ma 1-2% között ingadozik. Igaz persze, hogy az új csatornák kezdetben mindig jobb organikus elérést nyújtanak a shared média számára. Ugyanakkor az éppen aktuális csillag, a TikTok nagy elérési számai kicsit félrevezetőek, mert az egyes tartalmakra (videókra) jutó átlagos képernyőidő egy másodperc alatt van. Ez azt jelenti, hogy azért tud sok emberhez eljutni egy-egy tiktok videó, mert sokkal több ilyen jut a rövidebb átfutási idő miatt egy-egy felhasználóra. 

A shared média még egy szempontból változik: ma már nem elég egy előre elkészített, statikus tartalmat (legyen az szöveg, kép vagy videó) megjelenteti. Ezeket a közönségigényeket kiszolgáló algoritmusok hamar “elsüllyesztik”, ezért sokkal jobban teljesítenek az úgynevezett élő megjelenések. Ezek a népszerű platformokon, mint az Instagram vagy a TikTok, szó szerint élő bejelentkezéseket jelentenek, amik a közvetítés ideje alatt a hírfolyamokban is sokkal nagyobb arányban jelennek meg, később pedig visszanézhetőek. Vannak olyan tartalomgyártók, akik kifejezetten csak a lájvozásra alapozva építették fel a követőtáborukat.

A shared media összességében minden csatornatípus közül talán a leggyorsabban tud reagálni a fogyasztók igényeire, és nemegyszer a változó világ igényei új platformok képében jelennek meg. Nagy tudatosságot és naprakész ismeretet igényel megrendelőtől és marketingestől is, hogy egy szervezet kommunikációját shared csatornákra hatékonyan tudják illeszteni, így pedig kis költségű eléréseket tudjanak produkálni.

Értenünk kell azonban, hogy a shared media eszközök nem járnak automatikusan. Nagyon sokan a mai napig abban a hitben élnek, hogy a Meta eszközein megszólalni egyenlő az eléréssel, és felháborodással reagálnak, amikor az egyes platformok nem biztosítanak nekik kellően nagy organikus figyelmet. A Meta – és minden más hasonló – cég for profit vállalkozás, és nem (vagy csak elhanyagolható arányban) fognak számodra ingyenes elérést vagy reklámhelyet biztosítani

Owned

Az owned, azaz birtokolt csatornák manapság egyre nagyobb szerepet töltenek be a digitális kommunikációs mixekben. Birtokolt csatornának számít minden olyan eszköz, aminél a tartalom és a terjesztés felett is szinte teljes kontrollunk van. Jellemzően ilyen a saját weboldal, a saját e-mail lista és hírlevelezés vagy nagyobb büdzsé esetén a saját applikáció.

Azért egyre divatosabbak a birtokolt csatornák, mert a cégek nem szeretik, ha kitettségeik vannak. Márpedig akár paid, akár shared médiát nézünk, ezek mind-mind valamilyen más rendszeren vagy felületen keresztül érnek el számunkra embereket. Használjuk a Meta vagy a Google hirdetéskezelőjét, a Youtube videómegosztó felületét, a SoundCloudot podcastek megosztására vagy a TikTok oldalunkat gerillamarketingre. Ezeken a felületeken azonban legjobb esetben is csak bérlők vagyunk, birtokosok soha.

Ráadásul ezekre a “bérelhető helyekre” egyedi és sokszor nehezen átlátható, kaotikus szabályok vonatkoznak, az e platformokon elért emberekről (legyen az reklám célcsoportja vagy követő) szinte alig lehet további adatokhoz jutni. Ezek valójában csak részben a mi erőforrásaink, amiket az adott szolgáltató egyik napról a másikra akár indoklás nélkül is elvehet tőlünk. Mindenki hallott már a CsontiCar egymilliós követőszámmal bíró Facebook-oldaláról, amit egy szempillantás alatt szüntetett meg a közösségi óriás, a mai napig tisztázatlan okokból. Ki szeretne ezekre építeni?

A birtokolt csatornák ezzel szemben – a vonatkozó törvényi előírások keretein belül – teljes szabadságot adnak nekünk mind a tartalom típusára, mind az adatgyűjtésre, mind pedig a terjesztés módjára vonatkozóan. Egy online blog cikkei felett nem fog tartalmi kontrollt gyakorolni más platform irányelv-rendszere, ahogy a saját oldalon megjelentetett videókat sem törlik majd vélt vagy valós szerzői jogi indokokra hivatkozva. (Mindez természetesen addig igaz, amíg meg nem osztod más platformokon, hiszen ott már meg kell felelned a vonatkozó szabályoknak.)

A birtokolt médiák közül a legnépszerűbb talán az e-mail marketing csatornája. Erről több cikkünkben is nyújtottunk már elemzést. Az ugyan igaz, hogy a hírlevélküldő szoftvert sok esetben nem birtokoljuk, az ezeken levő adatokat azonban (címlisták, szegmentáció, egyes emailek, responder sorozatok, időzítések, kampányok, stb.) szabadon lementhetjük és más szolgáltatónál is tovább használhatjuk. Azok a cégek, akik friss és nagy elemszámú címlistával rendelkeznek, minimális költséggel és nagy biztonsággal érhetik el az ügyfélkörüket.

Az owned media egyetlen veszélye, hogy más szolgáltatások nélkül nem tudja magát kellő forgalommal ellátni. Egy online magazint muszáj jól keresőoptimalizálni, hogy a Google és a Bing organikus forgalmat hozzon rá, ahogy a videós vagy podcast tartalmainkat is érdemesebb népszerű platformokon megosztani, hiszen itt eleve nagy tábort érhetnek el. A birtokolt médiák biztonságosak, de soha nem alkothatnak önmagukban egy digitális marketing mixet.

UGC: az ingyenes megjelenés?

Egyetlen olyan kategória létezik, amit ingyenes marketigneszköznek tekinthetünk, bár ez nem csatorna: az UGC, vagyis az user generated content, a felhasználó által létrehozott tartalom. Ilyen jobb esetben akkor keletkezik, ha a vásárló elégedett a termékkel, és erről képet, videót vagy más médiatartalmat posztol közösségi felületeire. Ez olyan bónusz, amire bátoríthatunk ugyan, de jellemzően nem fizetünk érte. Nagy a hitelességi mutatója, ugyanakkor kétélű fegyver, mert a negatív vélemény éppen akkora teret kaphat, mint a pozitív.

Az UGC a PASO modellben besorolható a shared vagy akár az earned médiák közé is, azonban sok esetben külön kezelik, mivel hitelesség és szándék szempontjából messze ezek a legnagyobb értékkel bíró tartalmak. A paid promotion és az UCG közötti szürkezóna éppen ezért vonzó a cégek számára: sokszor próbálnak véleményvezérektől olyan tartalmakat vásárolni, amik UCG-nek tűnnek. Ez a gyakorlat már ma is látható módon erodálja azoknak az influencereknek (és márkáknak) az értékét, akik hajlandóak a véleményüket rendszeresen megváltoztatni és eladni. 

A tökéletes marketing mix…

Nem létezik! De ne csüggejd, optimális még mindig lehet az összeállításod. Az ökölszabály szerint érdemes a PESO típusokat vegyíteni, mert így több lábon állhatsz és kihasználhatod az egyes csatornák előnyeit. 

Azt is fontos szem előtt tartani, hogy minden piac és piaci szegmens rendelkezik egyedi sajátosságokkal és a felhasználóiknak vannak speciális médiafogyasztási szokásai. Ezek ismerete elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a megfelelő módon vegyíthesd az egyes elérési típusokat.

Fontos tisztázni, hogy van különbség az MI és a generatív MI között. Az MI-be tartozik minden olyan algoritmus és intelligens megoldás, ami a gépek saját tanulási és feldolgozási képességeit használja ki, a generatív MI pedig ennél is tovább megy: segít valami újat létrehozni, legyen az szöveg, kép vagy videó.

Van ennek persze árnyoldala is: az, hogy a generatív MI ennyire hiteles, hatékony és sokoldalú, megtévesztő információk gyártására is alkalmassá teszi – páratlanul nagy mennyiségben. A deep fake videók és képek terjedése pedig olyan újkeletű probléma, amivel egyelőre sem a közösségi média, sem a hírfogyasztók, de még a kiberbiztonsági szakemberek sem igazán tudnak mit kezdeni.

Csakhogy a generatív MI nem fog megállni. A McKinsey riportja szerint globálisan akár 4,4 billiárd dolláros piaca is lehet a technológiának (a nem generatív MI akár 17,7 billiárdos piaca mellett), ami az Egyesült Királyság éves GPD-jét is jócskán meghaladja. Önmagában a mesterséges intelligencia szerepét pedig további 15-40 százalékkal növelheti a generatív technológiák térnyerése.

Mindenre és mindenkire hatással van

A McKinsey összefoglalójának fő megállapításai közé tartozik az is, hogy a generatív mesterséges intelligencia gyakorlatilag minden szektorra hatással van és kiváltképp négy területen hoz szignifikáns változást. Ezek:

• az ügyfélkezelési feladatok,
• a marketing és az értékesítés,
• a szoftverfejlesztés, valamint
• a kutatás és fejlesztés területei.

Az elemzők arra számítanak az áttekintett 63 esettanulmány alapján, hogy a generatív MI további terjedése és alkalmazása alapjaiban változtathatja meg a munkamenetet: új munkakörök születhetnek, mások pedig megszűnnek majd. Összességében az ismétlődő feladatok akár 60-70 százaléka is automatizálhatónak tűnik a felsorolt területeken, ami értékes időt szabadíthat fel a szakemberek számára.

Érdekesség továbbá, hogy a generatív MI már elsősorban nem az alacsony hozzáadott értékű munkakörökben hoz változást, hanem minél magasabb képzettségi szintet igényel egy munkafolyamat vagy szakma, annál nagyobb hatással lehet rá. Ez lényeges eltérés az MI-hez és általában az automatizáláshoz képest, ugyanakkor nem veszélyt jelent, hanem lehetőséget a szerzők szerint.

Automatizált feladatok, de nem dobozmegoldások

Az előrejelzések a korábbiaknál is gyorsabb munkafolyamat-automatizálással számolnak. Előreláthatóan 2030 és 2060 között automatizálható lesz a ma ismert munkafolyamatok mintegy fele a piac jelenlegi penetrációját és a technológiai fejlesztéseket figyelembe véve. Ez viszont csak akkor járhat valódi hatékonyságnövekedéssel, ha egyrészt megérkeznek a befektetésekhez szükséges források, másrészt a munkavállalókat és a foglalkoztatókat is támogatják a váltásban. 

Ezzel viszont óriási és dinamikus változás érhető el: évente akár 3,3 százalékkal nőhet az automatizáltsági fok 2040-ig. Ehhez persze nem csak a generatív MI fejlesztésére, hanem a mesterséges intelligencia további területeinek kitartó alkalmazására is szükség lesz.

AI a marketingben

Ha így implementálják az új generatív MI megoldásokat, az forradalmi újdonságokat hozhat több területen és szektorban is. Ezek közül a már említett négy területet emeli ki az elemzés. A felhasználói vagy vásárlási élmény már a megismerés pillanatában teljesen átalakulhat. A generatív MI segítségével személyre szabott, egyedi interakciók jöhetnek létre, de akkor is van helye az MI alkalmazásának, ha továbbra is emberekkel találkoznak a vásárlók. Bankokban az ügyintézők keze alá dolgozhatnak az adatbázisokat, jogszabályokat és szerződéseket átlátni képes nyelvi modellek. Olyan csomagot állíthatnak össze a felhasználóról néhány azonosító alapján, ami mentén már a beszélgetés első pár mondata is sokkal meggyőzőbb lehet, mint eddig bármikor.

Az adatgyűjtés és rendszerezés minden eddiginél hatékonyabb módja a leadgenerálást és a teljes marketingfolyamatot is felgyorsítja, illetve megkönnyíti. Eleve a tartalmak előállításában számíthatunk a generatív MI-re, ami jó minőségű és értékes szövegeket, posztokat, szlogeneket és reklámanyagokat állíthat össze, amiknek a targetálásában is hatékony segítséget nyújthat. Így a teljes marketing-gépezet támogatásáról gondoskodik, hiszen a SEO-ban, valamint a személyre szabott vásárlási élmény kialakításában is szerepet vállalhat. A marketing értékteremtése így akár 5-15 százalékkal növekedhet.

Értékesítés és ügyfélkezelés

Ugyancsak hatékonyabbá válhatnak az interakciók, de nem csak a vevők számára. Az értékesítés támogatásán keresztül a generatív MI szerepe megnőhet a folyamatban, ami egyszerre jelent segítséget, viszont veszélyforrást is, ezt pedig fontos mérlegelni. A vevőkről tárolt információcsomagok biztonságos kezelése pedig az adatgazda (ez esetben a cég vagy bank) feladata, aki ezeket az információkat tárolja. A sales és értékesítési terület legkevesebb 3-5 százalékos bevételnövekedéssel számolhat a generatív MI bevezetésével. A leadek követése, a személyre szabott ajánlatok elkészítése, a kapcsolatápolás is könnyebbé válhat, de az MI a priorizálásban, a csoportosításban és az azonosításban is támogathatja a felhasználókat. A generatív mesterséges intelligencia hatásai azonban pont a tényleges konverziók tekintetében mérhetők fel nehezen, ahogy erre a riport is kitér, az algoritmusok akár sokkal több leadet és sokkal gyorsabban deríthetnek fel, mint az eddigi csatornák. Ez pedig többszörösére növelheti a bevételtöbbletet is.

A bankok ugyancsak az ügyfélkezelésen keresztül éves bevételük 3-5 százalékát realizálhatják csak azzal, ha generatív MI megoldásokat vezetnek be. A megoldás mellett szól, hogy igen nagy ügyintézői állománnyal dolgoznak, digitalizációs érettségük pedig viszonylag magas. A generatív MI olyan virtuális asszisztensek alapja lehet, amik az ügyfelekkel való mindennapi munkát egyszerűsítik – átlátják a jogi és pénzügyi feltételeket, az adminisztrációs feladatokat és a már létező vagy szükséges dokumentációt. 

AI és a fejlesztői kapacitások

A bankok esetén ki kell még emelni a szoftverfejlesztési nyomást, amiben a generatív MI szintén segítséget jelenthet. Általában a kódolásban és a szoftvertechnológiai problémák megoldásában is jól alkalmazható megoldások tartoznak ide, a gyorsan változó környezetben viszont a bankok számára hamarosan nélkülözhetetlen lehet a technológia.

Bár úgy tűnik, ezeken a területeken a generatív MI csupa előnnyel bír, valójában számos aspektusát mérlegelni kell, mielőtt bármilyen technológiát bevezetnék – ez a bankoknál sincs másképp, a regulációs környezet és a szenzitív adatok pedig különös körültekintést igényelnek.

Kéz alá dolgozik

Az egyik legjelentősebb alkalmazási terület a kutatás-fejlesztés, a gyógyszeriparban így különösen nagy potenciállal bír a generatív MI. A globális ipari termelés 3-5 százalékát kitevő üzleti értékkell rendelkezik a bevezetés, amivel az automatizáció, a kísérletek, a molekulaválasztás, a formulázás, és a regulációs környezet monitorozása is felgyorsítható. Az ember viszont kihagyhatatlan a folyamatból.

De nem csak automatizál, a generatív MI egyre kreatívabb, egyre jobb a logikája, lassan döntésképesnek nevezhető és az érzelemfelismerése is fejlődik. Ezek már olyan területek, amik messze túlmutatnak azon, hogy az emberiség létrehozott volna egy széles körben használható robotot vagy algoritmust.

Ráadásul olyan gyorsan fejlődik, amire senki nem számított. Míg a McKinsey 2017-es előrejelzése 2053-ra tette az 50 százalékos automatizáltsági szint elérését, addig a friss, 2023-ban kiadott jelentés már 2045-tel számol és ez még hamarabb is bekövetkezhet a fejlődés következtében. A fejlett és a fejlődő országok adaptációs görbéi is meredekebbek, mint 2017-ben voltak, ami ugyancsak arra utal, hogy a terjedés globális. Jól látszik az is, hogy azok a munkakörök és pozíciók várhatnak a legnagyobb átalakulásra, amik eddig kevésbé voltak kitéve az automatizáció hatásainak – így az oktatásban, a tudományos szektorban, a menedzsmentben de még az egészségügyi ellátásban is változásokra számíthatunk.

Összességében pedig mindannyian ki vagyunk téve a generatív MI hatásainak. Mérlegelnie kell az erőforrások elosztását a vállalatvezetőknek, a döntéshozóknak pedig szabályoznia kell a területet, hogy az implementáció ne csak hatékony, hanem biztonságos is legyen. A munkavállalók és a fogyasztók számára pedig egyszerre lehet rémisztő és végtelenül vonzó az a világ, amit a generatív MI kínál. Az új mechanizmusok, amik megkönnyítik a mindennapokat azonban nem elveszik, inkább csak átalakítják a munkát.

A McKinsey elemzői azonban úgy látják, mindez még csak a kezdet és a generatív mesterséges intelligencia előtt hosszú út áll még – rengeteg fejlesztéssel, meghódításra váró területtel és eddig kiaknázatlan lehetőséggel.

Meglepő, de igaz, hogy míg ügynökségi oldalon a marketinges munkaerő keresésénél kulcskérdés, hogy milyen alakú egy marketinges szaktudása, addig ha a szervezet saját marketingszakembert vesz fel, általában el sem hangzik ez a kérdés. Különösen igaz ez a KKV szektorban, ahol a tulajdonosok “mindent is tudó” embert keresnek, ez azonban nem is vezet jóra, és nem is lehetséges. De miért?

Mint minden szakmában, a marketingben is nagyon sok alterület jött létre az utóbbi évtizedekben. Ez általában két fajta marketingest termelt ki: a specializáltat és a stratégiai szemléletűt. A specializált egy területen nagyon erős, a stratéga pedig általában vezetői szemlélettel bír, azaz a marketing minden területét ismeri valamennyire, és képes egy cég, brand vagy konkrét kampány céljait megérteni és feladatokban megfogalmazni. Ebből már sejtheted, hogy nem minden marketinges jó minden szervezetbe vagy feladatra. Hogy megtudd, neked kire és mire van szükséged, ismerd meg a specializált típusokat.

A T-alakú marketinges

Az angolban hasonló kifejezéssel (T-shaped) jelölt marketinges manapság talán a leggyakoribb típus megrendelői és ügynökségi oldalon is. Mondhatnánk azt is, hogy a jelenleg divatos edukációs módszerek eredménye, ugyanis az a fő jellemzője, hogy egy témakörben van igen mély tudása.

Amikor az ember egyetemre megy, van egy csomó “bevezetés a …” című órája, majd ahogy halad előre a tanrendben, specializálódik. Általában ez történik a marketingszakmában is. A marketinges előbb általános tudást szerez a legtöbb területről (jobb esetben ettől kialakul a stratégiai szemlélete, de erről majd később), majd érdeklődése, képességei vagy a szükséges feladatok szerint elmélyül egy-egy területben.

Alább látható egy táblázat, amiben kiemeltünk egy területet, a PPC (fizetett hirdetés) szekciót, így láthatod a T alakot, de ez természetesen bármelyik másik területre is rávetíthető:

Mivel a marketing minden területe, de különösen a digitális marketing eszközök nagyon nagy ütemben fejlődnek és változnak, a specializáció szükségszerű. Egy-egy terület újításainak követéséhez komoly időkeretre és energiára van szükség, így a T alakú marketinges általában csak a saját szakmájában merül el, és a többi terület mélyebb rétegeiről csak annyit tud, amennyit az együttműködés vagy integráció miatt feltétlenül szükséges.

Az N alakú marketinges

A gyakorlat azt mutatja, hogy specializáció ide vagy oda, nem lehetünk meg úgy a marketingben, hogy kizárólag és csakis egy területhez érteniük. Mivel a marketing maga egy nagyon összekapcsolt világ, és minden eszköz vagy csatorna hatással van a másikra, gyakoribb, hogy egy-egy szakember legalább két vagy három területhez jól ért.

Ezt a típust nevezzük N alakú marketingesnek, és a fenti példa egy erre tipikus szakember a hazai szektorban. Őt nevezhetnénk content marketingesnek, aki egy kisebb cég vagy szervezet kommunikációját a tartalomgyártástól az organikus social és fizetett csatornákig le tudja fedni. Ez sok esetben már bőven elég az ügyfélnek, és az ilyen marketinges, ha szabadúszó, akár több megrendelővel párhuzamosan is tud dolgozni, akár úgy is, hogy egyik vagy másik specializációs területét használja csak.

Az M alakú marketinges

Ez a típus már egyre jobban közelít egy olyan szakemberhez, akinek tudása több területen is igazán mély. Még nem manager (erről később), de van legalább két olyan terület, ami a fő erőssége, és kettő olyan, amit távolabbról ismer csak, de otthonosan mozog benne.

Egy M alakú marketinges gyakran már nem egymaga végzi az általa felügyelt területek kivitelezését, hanem a két kevésbé mély skilljéhez asszisztenst, külsős vagy belsős junior marketingest alkalmaz. A példánk olyan tartalomkészítő marketingest mutatunk, aki jól ért a contentnek a social médiában való terjesztéséhez, és van rálátása az elkészített tartalmi tömeg elemzéséhez (adat és analízis) és keresőoptimalizálásához is (SEO).

Az M alakú marketinges a KKV szektor számára lehet kincs, de gyakran ezen a szinten nem megfizethető a tudása, és szélesebb rálátása miatt szívesebben lenne már marketingvezető.

Ilyen felosztásokat természetesen önkényes létrehozni, hiszen ebben a formába nem lehet besorolni a klasszikus értelemben vett kreatívokat. A kreatív nem az egyes területekhez ért mélyen, de még csak nem is a platformokhoz, hanem ahhoz, hogy milyen olyan tartalmat (szöveg vagy vizuál) lehet előállítani, ami megragadja az emberek figyelmét. Ilyen értelemben a kreatív aknakeresőt játszik a fenti táblázatban, azaz több specializáció egyes részeihez is jól ért (blogírás, e-mail tartalom, PPC vizuál, social media vizuál, stb.). Kreatívot ezek fényében egy kis cég nem tud foglalkoztatni, de egy nagyobb ügynökségnél már megkerülhetetlen figura.

Milyen marketingesre van szükségem?

Ez az egész téma elvezet minket a kérdéshez, hogy vezetőként milyen marketingesre van szükséged. A válasz pedig attól függ, hogy mik az ellátandó feladatok, mekkora a költségvetés, külső vagy belső munkatársat keresel-e, illetve one man show a marketinged, vagy csapattal dolgozol.

A legkisebb hazai vállalkozások sokszor még egy T vagy N típusú belső marketingest sem engedhetnek meg maguknak, pusztán az árbevétel vagy a profittömeg nagysága miatt. Ők nem tudják kitermelni a szükséges bérköltséget, így szabadúszókkal (vagy kisebb ügynökséggel) fognak leszerződni, akik több cégnek is dolgoznak párhuzamosan. Ez hatékony megoldás mindkét fél részére addig, amíg a megrendelőnek csak pár területre van szüksége, ezeket jól meg tudja fogalmazni, és megtalálja hozzájuk a megfelelő külsőst.

Örök kérdés, hogy mekkora cégmérettől érdemes belsős marketingest foglalkoztatni. Ez szektortól és profittól függ, az ökölszabály azonban az, hogy ha a cég ki tud fizetni egy N vagy M típusú, több területen is alkalmazható marketingest, akkor általában már megérett rá, hogy saját embere legyen. Ez nem jelenti azt, hogy speciális területeket nem szervezhet ki ügynökségnek vagy külsősnek (jellemzően ilyen a PPC).

Azokban a cégekben, ahol az árbevétel egymilliárdos vagy magasabb, jellemzően már házon belül van marketing és értékesítés is. Ők meg tudnak fizetni egy M alakú marketingest is, akár úgy, hogy az asszisztenciával vagy ügynökségekkel közösen képes vinni a marketing több területét is. T típusú marketingesre először itt van példa abban az esetben, ha nagy bevételt tudnak hozzá kötni (jellemzően itt is egy szakmájában jó, házon belüli PPC-s vagy tartalomgyártó az első).

Az ennél nagyobb szervezetekben, vagy a marketingügynökségekben már több a T típusú marketinges, hiszen a specializált területek fel vannak osztva, és mindegyikre tudnak allokálni megfelelő típusú munkaerőt és munkaidőt. Ha csapatról beszélünk, annak általában van szakmai vezetője is, ami viszont stratégiai szemléletű marketingest igényel.

A stratégiai szemléletű marketinges nem mindentudó

Fontos megérteni, hogy azért, mert egy marketingszakembert a tudása képessé tesz arra, hogy marketingvezetőként működjön, még nem lesz mindentudó, vagyis négyzet alakú. Ezért mondják, hogy valóban négyzet alakú, vagyis az összes szegmenshez egyformán mélyen és naprakészen értő szakember nincsen.

Nagyon veszélyes tévhit, ha egy cégvezető svájci bicskát igazol, vagyis olyan embert, aki önéletrajza vagy elmondása alapján a marketing összes területén naprakész és jártas (nem csak tervezésben, kivitelezésben is!). Ez még akkor is képtelenségnek tűnik, ha a napi 10 órában csak azzal foglalkozik, hogy a marketing összes alterületének összes specializációjában képezze magát. A KKV vezetők, akiknek igényei nagyok, de finanszírozási lehetőségei szűkek, sokszor esnek ebbe a hibába.

Mielőtt tehát marketingszakembert veszel fel, tedd fel neki a kérdést, hogy “milyen alakú”, vagy ha erre nem is tudja rávágni a választ, rajzold fel te magad szaktudásának térképét, hogy eldönthesd, alkalmas-e az elvégzendő feladatokra.

Digitális marketing ügynökség bevonása

Ha igazán őszinték akarunk lenni, akkor már a webshopod indítása előtt érdemes leülnöd egy marketingessel, aki segít neked az ötleted validálásában. Ez ugyan kezdeti költséget jelenthet, de egy jó tanácsadó sokszorosan megéri az árát. A webshop üzleti tervében érdemes már az elejétől marketinges szakértő költségével számolnod. A profi szakember segíteni fog neked abban, hogy felvirágoztasd az üzleted.

Külsős marketingest mindenképp érdemes bevonnod akkor, ha cégvezetőként te végzed a marketing tevékenység legnagyobb részét. A külsős ilyenkor segít abban, hogy visszakapd a fókuszt és valóban azzal foglalkozz, amihez értesz. Több időd marad a fejlesztésre, a csapatod motiválására vagy újabb partnerkapcsolatok építésére.

Ha már van belsős marketingesed, akkor is érdemes külsősben is gondolkoznod. Egy friss szem új ötleteket, új szempontokat hozhat be a cégedbe. Ráadásul a marketing tanácsadók és kivitelezők több céget láttak már, az ott szerzett tapasztalatukat pedig eredényesen kamatoztathatják a te vállalkozásodnál. Ilyenkor fontos, hogy a belső csapatod ne veszítse el a motivációját és működjön együtt a külsősökkel. Egyenes és egyértelmű kommunikációval ideális helyzetet teremthetsz, a munka pedig gördülékeny és hatékony lesz.

Házon belül kezdd a munkát!

Mielőtt nekifogsz a digitális marketing ügynökség keresésének érdemes házon belül megtenni néhány nagyon fontos dolgot és egyeztetni a belsős csapattal. Az első és legfontosabb annak tisztázása, hogy miért szeretnétek a marketing tevékenységet külsősre bízni. A partner megbízásának a célja lehet az, hogy új ötleteket hozzon, képezze a belsős marketinges kollégákat, vagy az, hogy mindenki, aki nem marketingesként ezzel a területtel foglalkozott, visszakapja a fókuszt. A külsős bevonásának célját érdemes egyértelműen kommunikálnod. Biztosítsd a csapatodat arról, hogy továbbra is számítasz rájuk. 

A második fontos, eldöntendő kérdés, hogy milyen feladatokat szeretnél kiszervezni és ehhez milyen tudással, tapasztalattal rendelkező szakembert keresel. Ha úgy döntesz, hogy a teljes marketing tevékenységed kiszervezed, akkor jobban jársz, ha egy komplex digitális marketing ügynökséget keresel, aki házon belül rendelkezik minden számodra szükséges tudással. Ha csak részfeladatokra keresel segítséget – például a social media oldalaid kezelésére, vagy a PPC hirdetésekre – akkor jó választás lehet számodra egy freelancer is. 

A feladatokat határold jól körül, mert ez nem csak biztonságot ad a belső csapatnak, de javítja a hatékonyságot és sikeres együttműködést garantál. Ha például a social media oldalaid kezelését adod ki külsősnek, akkor legyenek meg a lépések. Ki készíti a témavázlatot, ki írja a posztokat, ki készíti a kreatívokat, ki posztolja ki a felületekre, ki az, aki a kommenteket és a bejövő üzeneteket kezeli. Ezzel az egyértelmű feladatleosztással elkerülheted a félreértéseket és azt is, hogy a külsős és a belsős csapat egymásra mutogasson.

A harmadik szempont, amit mindenképp beszéljetek át, hogy hogyan tervezitek az együttműködést a külsős szakértővel. Milyen információkat adtok át nekik, milyen rendszerességgel terveztek megbeszélést, milyen csatornákon adjátok át a szükséges adatokat és információkat. 

A negyedik feladatod, hogy legyél pontosan képben a számaiddal. Tudd, hogy mekkora költségvetésed van az egyes kampányokra, feladatokra. És tudd azt is, hogy milyen árréssel dolgozol, mert ez fogja neked azt megmutatni, hogy a hirdetések, az email kampányok, az esetleges kedvezmények valóban megérik-e neked. A PPC ügynökség nehezen fog tudni hatékonyan dolgozni abban az esetben, ha nem tudja, mennyi megtérülést kell hoznia a hirdetéseinek. 

Hol keress szakértőt?

Ha már eldöntötted, hogy kiszervezed a marketingedet, nincs más feladatod, mint megtalálni a megfelelő partnert. Egyszerűnek hangzik igaz? Mondunk neked néhány csatornát, amit érdemes lesz használnod, és adunk néhány szempontot ahhoz is, hogy kitől érdemes ajánlatot kérned.

1. Keress online!

A marketing ügynökségek és freelancerek természetesen szinte mind jelen vannak az interneten. A Google-ben és a social mediában is rengeteg találatod lesz, pillanatok alatt találsz 100 fölötti számban marketingest. Viszont itt a figyelmedbe ajánlunk egy alapszabályt, nem mindig az a marketing ügynökség lesz a legmegfelelőbb a számodra, aki a leghangosabban kommunikál. Látogasd meg a weboldalukat, olvass bele a blogjukba, nézd meg a referenciáikat. Ha olvasod a cikkeiket, akkor figyelj arra, hogy mennyire általánosságban szólnak, vagy mennyire érzed azt, hogy már akár egy cikk elolvasása után is releváns információval, tudással lettél gazdagabb.

2. Kérj ajánlást!

Cégvezetőként biztosan te is talákoztál olyan ismerős vállalkozásokkal, akiknek sikeres a marketing tevékenységük. Bátran kérj tőlük ajánlást a szakértőkkel kapcsolatban.

3. Vegyél részt üzleti fórumokon!

A különböző üzleti klubok jellemzően olyan szakértőket engednek a tagjaik közé, akik bizonyítottak. A felvételi eljárás során validálják a tevékenységüket, a folyamataikat és a munkájuk minőségét. Ha – akár csak vendégként – csatlakozol egy ilyen üzleti klubhoz, akkor ott nagy eséllyel kapsz ajánlást a megfelelő szakértőre vonatkozóan. 

Ajánlatkérés és az ajánlat értékelése

A kutatás után a rengeteg cég közül válassz ki néhányat – legalább 3-5 céget – akivel aztán felveszed a kapcsolatot és ajánlatot kérsz tőlük. A cégek számát szűkítheted úgy, hogy még ajánlatkérés előtt egy bemutatkozó beszélgetést kérsz tőlük. Itt rögtön láthatod azt, hogy ki az, aki szimpatikus számodra, és ki az, akivel biztosan nem szeretnél együtt dolgozni. 

Azoktól, akik mellett leteszed a voksod kérj írásos ajánlatot. Az ajánlatkérésben kérj információkat a cégről:

1. Kérd meg őket, hogy mutassák be részletesen az ügynökséget, milyen régóta, milyen szakértőkkel és milyen elvek mentén dolgoznak.
2. Írjanak a referenciájukról. Fontos, hogy leinformálható referenciákat kérj, és ha egy pillanatra is elbizonytalanodsz, ne habozz felvenni velük a kapcsolatot. 
3. Kérj részletes leírást a szolgáltatásaikról és a számukra vállalható határidőkről. Fontos kérdés, hogy mikor tudjátok elkezdeni a közös munkát, mi az a határidő, amikorra az ügynökség fel tud készülni a témádról és teljes erőbedobással el tud kezdeni dolgozni. 
4. És természetesen kérj árakat. Fontos, hogy hangsúlyozd, hogy a különböző szolgáltatások külön kerüljenek beárazásra, így az ajánlat átlátható és könnyen értelmezhető lesz.

Ahhoz, hogy a marketing ügynökségek megfelelő ajánlatot tudjanak készíteni és sem téged, sem őket ne érje meglepetés, érdemes egy részletes briefet készíteni a számukra. A brief legfontosabb elemei az alábbiak:

1. A te céged, terméked és szolgáltatásod bemutatása
2. Mik a legfontosabb céljaid, milyen marketingstratégiával dolgozol
3. Ki a célközönséged? 
4. Kik a versenytársaid?
5. Milyen marketing tevékenységed van jelenleg, milyen csatornákat használsz?
6. Milyen eredményeket szeretnél elérni?
7. Milyen határidőket vársz el az ügynökségtől
8. Mennyit szeretnél hirdetésre és a különböző csatornákra költeni?
9. Hogy képzeled el az együttműködést? (fontos információ, hogy milyen rendszerességgel szeretnél megbeszélést tartani a digitális marketing ügynökség képviselőjével)
10. Milyen elvárásaid vannak a külsős szakértővel szemben.

A brief ugyan plusz feladat lesz számodra, de a későbbiekben jelentősen megkönnyíti a munkát, hiszen te is és az ügynökség is pontos képet kap a közös munkáról. Elkerülheted azt is, hogy rejtett költségekkel találkozz, vagy a digitális marketing ügynökség járjon rosszul, ezért hanyagul kezelje a projektedet.

Az ajánlatkérés után adj néhány napot a szakértőknek arra, hogy megfelelő részletességű választ állítsanak össze számodra. Ha az előzetes megbeszélésen az ügynökség lelkesnek bizonyult és biztosított arról, hogy szeretne veled dolgozni, akkor is szüksége lesz néhány napra az ajánlat összeállításához. 

Az ajánlat értelmezéséről mindenképp tartsatok tisztázó megbeszéléseket és a felmerült kérdéseidet tedd fel bátran.

Red flagek a szerződéskötéskor

Sajnos nem tudunk azzal bíztatni, hogy hátradőlhetsz, ha megvan a számodra ideális digitális marketing ügynökség, mert a szerződéskötés során még mindig kieshetnek csontvázak a szekrényből. Tartsd szem előtt, hogy az ördög mindig a részletekben rejlik, és olvasd át alaposan a szerződést.

A legkritikusabb pont a határozott idő kikötése a szakértők részéről. Az ügynökségek egy része akkor kezd el veled dolgozni, ha meghatározott ideig (fél év, egy év) garantáltan nála maradsz. Ezzel alapjaiban nincs semmi baj, hiszen a hosszú kiválasztás után biztosak vagyunk abban, hogy te is hosszú távú együttműködésben bízol. Fontos azonban, hogy a szerződés tartalmazza azt, hogy milyen esetekben mondhatod fel azonnali hatállyal a szerződést. Ezek a pontok pedig legyenek egzaktan megfogalmazottak.

Mondunk egy konkrét példát. Az ügynökség a határozott idejű szerződésben vállalja, hogy havonta négy blogcikket átad a számodra. Ha ez nem valósul meg, akkor legyen lehetőséged kilépni a vállalásból, büntetlenül. 

A szerződéskötéskor szintén tisztázzátok, hogy ki fog a fiókotokon dolgozni. Az ügynökségek nagy részénél nem az végzi az operatív munkát, akivel tárgyalsz. Kérj pontos információt arról, hogy ki fogja végezni a munkát, és neki milyen képzettségei, szakmai tapasztalata van. 

Összefoglaló

A digitális marketing ügynökség kiválasztása nem egyszerű feladat, de talán a cikkünk megerősített abban, hogy érdemes rá időt és energiát szánnod és minden lépést alaposan átgondolnod. A legfontosabb lépések még egyszer:

• Ne hagyd ki a belső munkát! Az egyenes kommunikáció a hatékony együttműködés alapja.
• Nézz szét a piacon és vedd fel a kapcsolatot több céggel is.
• Beszélj a potenciális partnerekkel, akár többször is.
• Készíts részletes briefet és kérj részletes ajánlatot.
• Olvasd el alaposan a szerződést.

Ha további segítségre van szükséged, keress minket bizalommal.